Mínusz százmilliárd – Korábban miért nem tiltakoztak?

Az oktatási államtitkárság szerint érdekes, hogy az elmúlt nyolc évben a pedagógusok érdekvédelmi szervezetei nem hoztak létre sztrájkbizottságot, és nem szerveztek közös demonstrációt, amikor 163 iskolára került lakat, amikor több mint tízezer pedagógust bocsátottak el, amikor elvonták a pedagógusok 13. havi fizetését, de a közoktatás támogatásának százmilliárd forintos megkurtítása ellen sem tiltakoztak.

MNO
2011. 05. 23. 18:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatásért felelős államtitkársága a közoktatási szakszervezetek pedagógusnapra időzített tüntetésének bejelentésére reagálva az MTI-vel hétfőn azt közölte: az új közoktatási törvénnyel kapcsolatban a jövőben is minden, jogszabályban rögzített egyeztetési kötelezettségének eleget tesz. A közleményben azt írták, a közoktatás átalakításáról szóló koncepcióról – annak ellenére, hogy erre semmilyen jogszabály nem kötelezi az államtitkárságot – több alkalommal konzultáltak a szakmai és érdekvédelmi képviseletekkel, továbbá a tervezett intézkedések egy részéről az intézményvezetők véleményét is kikérték. Kitértek arra, hogy a közoktatási törvény 2010. december 3-án nyilvánosságra hozott koncepciójáról minden pedagógus és szervezet véleményt mondhatott; 560 észrevétel érkezett több mint ötezer oldal terjedelemben. Ezeket az államtitkárság feldolgozta, s a megfontolásra érdemes szakmai érvek többségét beépítette koncepciójába.

Felidézték, hogy a Közoktatás-politikai Tanáccsal május 3-án harmadik alkalommal folytattak hosszú egyeztetést. E testületnek a szakszervezetek is tagjai: a legutóbbi ülésen a sztrájkbizottság létrehozói és a kilátásba helyezett demonstráció szervezői is részt vettek. Az államtitkárság hozzátette: a korábbi jogalkotási gyakorlattal ellentétben a közoktatási törvény előkészítésébe bevonták az oktatás legtöbb szereplőjét. Álláspontjuk szerint a szakszervezetek az ország jelenlegi gazdasági helyzetének ismeretében irracionális követeléseket fogalmaznak meg, olyan egyeztetéseket kérnek számon, amelyek csak a törvénytervezet elkészülte után válnak időszerűvé.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.