Sokan figyeltek Kovács Gézára

A következő évekre érvényes stratégiáról beszéltek az előadóművészeket foglalkoztató európai szervezeteket tömörítő Pearle (Performing Arts Employers Associations League Europe) budapesti tanácskozásán. A kétnapos, szombaton zárult találkozón tisztújítást is tartottak, az elnökségbe választották a Magyar Szimfonikus Zenekari Szövetség elnökét, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatóját, Kovács Gézát.

Az elnök Catherine Baumann, a francia zenekari és zenés színházi egyesület képviselője lett. Az elnökségbe került Julian Bird, a londoni színházi társaság, Rolf Bolwin, a Deutscher Bühnenverein, Joelle Boullier-Debuf, a francia nemzeti művészeti szervezet, Morten Gjelten, a norvég színházi és zenekari szövetség és Kathleen Lopez Kilcoyne, a spanyol színházi és táncművészeti egyesülés képviselője. Elsősorban olyan témákról tárgyaltak, amelyek a három esztendeje kirobbant és az előadó-művészetet nagyon nyersen sújtó válsággal összefüggésben vetődnek fel: a közpénzek csökkenésének, illetve a közpénzek felhasználásának kérdéseit – mondta el az MTI-nek Kovács Géza.

A válság miatt – a skandináv országok, Németország és Franciaország kivételével – komoly bajok mutatkoznak, egyes helyeken 20-30 százalékkal csökkentették az intézményekben a művészek és az adminisztratív munkatársak bérét, kevesebb előadást tartanak, az ifjúsági előadások, zenei nevelési programok számát is mérsékelték.

Nagy érdeklődés kísérte Kovács Géza beszámolóját az előadó-művészeti törvény első teljes évének tapasztalatairól, és különös figyelmet keltett a társasági adó egy részének átcsoportosítása a művészeti támogatásra (a jegybevétel 80 százaléka mértékéig). A módszert más országokban is bevezethetőnek vélték a soros magyar EU-elnökség részeként tartott konferencia résztvevői.

A következő soros EU-elnök, Lengyelország kulturális programjainak lebonyolításával megbízott szervezet vezetője meghívta Kovács Gézát, hogy a Magyar Szimfonikus Zenekari Szövetség mintájára segítsen létrehozni az ottani munkáltatói szervezetet, minthogy Európában elemi létfeltétel a társadalmi párbeszéd. Ennek kiépített rendszere van: a munkáltatók, a szakszervezetek, az EU-s szervezetek és a kormányzatok folyamatos dialógusa.

Megállapodtak: a Pearle kezdeményezi az EU-nál, hogy finanszírozza az unió a párbeszéd élénkítését célzó programokat azon országokban, ahol ez nem vagy nem jól működik.

Őszi konferenciáját Tallinnban tartja a Pearle.

(MTI)