Vörösiszap: ragaszkodnak földjeikhez a gazdák

Jelentősen csökkent azoknak a gazdáknak a száma, akik a tavaly októberi katasztrófában vörösiszappal elöntött termőföldjeiket felajánlják az állami földvagyont kezelő Nemzeti Földalapnak, vagy elcserélnék azokat – közölte Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja a gazdálkodóknak tartott fórumon Devecserben.• Még a lakatlan házból is embereket kellett menekíteniük

A külterületek mentesítésének koordinálásával megbízott szakember emlékeztetett: tavaly decemberben 328 tulajdonost értesítettek levélben arról, hogy a károsodott földjeiket eladhatják az államnak, vagy azzal azonos értékű és méretű termőterületre cserélhetik, illetve megtarthatják azt. Hozzátette: a szándékfelmérést követően az elvégzett mentesítési munkáknak köszönhetően jelentősen csökkent azoknak a száma, akik élnek az állam által felajánlott lehetőséggel. Az elöntött mintegy 1300 hektár mezőgazdasági területből mindössze 200 hektár kerülhet állami tulajdonba – közölte Szabó Csaba. Hangsúlyozta, hogy ez a szám a külterületek mentesítésének befejezéséig, június 30-ig még csökkenhet, hiszen a benyújtott szándéknyilatkozat semmire nem kötelezi a károsult tulajdonosokat.

Árok Roland, a Nemzeti Földalap Veszprém megyei referense elmondta, hogy a beérkezett szándéknyilatkozatok feldolgozását követően 21 tulajdonos választotta a földcsere lehetőségét, ez összesen 45 ingatlanon 100 hektárt érint. A földje eladását 102 gazda kérte a földalapkezelő szervezettől, amely 78 ingatlanon 145 hektárt jelent. Árok Roland arról is tájékoztatta a fórumon megjelent mintegy ötven tulajdonost, hogy a földcserét kérőknek 648, a magyar állam tulajdonában lévő és tartós – egy évnél hosszabb – hasznosítás alatt nem álló ingatlant találtak a katasztrófa 20 kilométeres körzetében, amelyek 99 településen találhatóak. Az ingatlan-nyilvántartással egyeztetett adataik alapján 1600 hektárnyi mezőgazdasági területből választhatnak a földcserét igénylő gazdák – közölte a szakreferens.

Sebestyén Róbert, az NFA elnöke a földcsereügylet és az eladás technikai és jogi hátterét ismertetve elmondta: a nemzeti földvagyonról szóló törvény és a 262/2007-es kormányrendelet szabályozza, hogy a földvagyon kezelője milyen feltételekkel vásárolhat területeket az állam javára. Közölte, hogy a vörösiszappal elöntött termőterületek megvásárlásához az NFA kétféle értékbecslést készít júniustól: az egyik a jelenlegi piaci értéket, a másik a katasztrófa előtti piaci árat állapítja meg. Mivel a vonatkozó jogszabályok szerint az állam csak a vételkor érvényes piaci áron vásárolhat földet, a két értékbecslés árkülönbözetét a károsultaknak az állami költségvetésből térítik meg egy belügyminiszteri rendelet értelmében – mondta Sebestyén Róbert. A kettős értékbecslés alapján megállapított árkülönbözetről a birtokpolitikai tanács dönt.

Az elnök tájékoztatása szerint a földcsere esete jóval bonyolultabb, mert a csereügyletnek azonos aranykorona-értékű és -méretű földek képezhetik az alapját, s a forintban kifejezett értékkülönbözet nem haladhatja meg a húsz százalékot. Hozzátette: a csereügyletek során – mivel a különbözet vélelmezhetően minden esetben meghaladja a 20 százalékot – a károsultak eladják a földjüket, az értékkülönbözetet részükre a költségvetésből megtérítik, s az így megállapított vételár birtokában a károsultak számára meghirdetett árverésen vásárolhatják meg az előzetesen kiválasztott állami földet.

A földalapkezelő megyei irodája a minél gyorsabb ügyintézés érdekében helyben biztosítja a tulajdonosoknak a földek kiválasztásának lehetőségét, s a károsultak nyár végén, illetve a betakarítást követően megkaphatják az állami csereföldet – tette hozzá az elnök.

(MTI)