Sem fotóművész, sem történész, sem ornitológus nem vagyok, csak egyszerű polgár, aki nagyon szereti a hazáját – kezdi beszélgetésünket Katona Bernadette. Civil foglalkozása távol áll elhivatottságától, közgazdász és külkereskedői diplomát szerzett a 21. század legelején, kenyérkereső foglalkozása szerint élelmiszer-ipari fémérzékelőkkel foglalkozik. Azért tartja ezt fontosnak elmondani, mert munka közben támadt egy ötlete, ugyanis a foglalkozása utazás- és országjárásfüggő. Ez az életforma segít abban, hogy egyre közelebb kerüljön a kitartást igénylő magasztos célhoz: lefényképezni a Kárpát-medence összes turulszobrát. Pokorni Zoltán polgármester és a Hegyvidék támogatása pedig ahhoz járul hozzá, hogy ezt a fotóanyagot az ország minden részén megismerhessék az érdeklődők.
Bernadette a turulról korábban csak annyit tudott, amit az átlagember az iskolában megtanul Anonymus, László Gyula és Györffy György írásából, vagy például ami a Honfoglalás című Koltay Gábor-filmből kicseng: a fenséges madár az Árpád-ház toteme és szimbóluma, Emese álma szerint szent magyar királyaink vérvonala tőle ered. És persze azt is, hogy a legismertebb, egyik leglátványosabb magyarországi turulszobor Tatabánya fölött magaslik.
Tatabánya
Katona Bernadette 2005-től napjainkig fokozatosan amatőr „turulógussá” képezte ki magát. Kutatásai közben rátalált az 1917-ben keletkezett VIII-as számú törvényre, amely előírja, hogy minden település a lehetőségeihez mérten emlékezzen meg az első világháborúban elhunyt hősökről. Még nem nézett utána, tehát nem egészen hiteles információ, de a törvényhez állítólag készült egy motívumajánlás, három motívummal: a búsuló Árpád vezér, a katonaalak és a turulmadár. A turulszobrok nagy része így lett tehát első világháborús emlék, azt lehet mondani, hogy 10 emlékműből 9 a nagy háború hőseire emlékeztet. Az általa eddig legrégebbiként ismert turulszobor, a honfoglalásnak emléket állító pusztaszeri emlékmű 1896-ból, a millennium korából származik. Ugyanígy a 19. század végén, 1897-ben készült a győr-kismegyeri, Napóleon elleni nemesi felkelés turulos szoborcsoportja, az egyik legszebb emlékmű. Romhányban Rákóczi csatájára, Mádéfalván a 1764-es siculicidiumra (a székelyek legyilkolására) emlékeztet a turulszobor. Maga a turul a tudomány mai állása szerint leginkább kerecsensólyomra hasonlít, melyről a legtöbbet a fotókiállítás megnyitóin Vásáry Istvántól, az ELTE török tanszékének professzorától hallhattunk, valamint Jankovics Marcell Cannes-i nagydíjas rendező-író könyveiből olvashatunk.
Söjtör
Visszatérve az ötlet megszületéséhez: Katona Bernadette elhatározását tudat alatt talán a fölháborodás is motiválta, amikor 2005-ben kitört a hegyvidéki turulszobor körüli méltatlan médiahisztéria. Még a nemtelen támadások közepén Szarvason járt munkaügyben, s a 44. számú országos főút mentén egyszer csak meglátta a régi városházát, az obeliszket és a turult. Sorsdöntő pillanat volt. No lám, itt senkit sem zavar – futott át rajta a gondolat, majd szinte az ösztöneit követve kiszállt a kocsiból és lefényképezte a gyönyörű emlékművet (a fotómasina a munka miatt is örökké nála van). A fényképezgetést először ötletszerűen folytatta, aztán már az ösztönei is jelezték a kitárt szárnyakat. Később elkezdte tudatosan is keresni a turulmadarakat. A munkába belekapcsolódott a Minerva Polgári Kör, majd további polgárok körök, barátok, ismerősök. Minél inkább ismertté vált Katona Bernadette nemes törekvése, s szélesedett az ismeretségi köre, annál több hír és tény zúdult rá. SMS-en, e-mailben, papíralapon küldtek neki fényképeket, s lassan, de biztosan kialakult egy ma is folyamatosan gazdagodó információs bázis. Eközben már állandó munkatársakat is talált. Valaki fölhívta a figyelmét Horváth Zsoltra, a délvidéki Törökkanizsa városka honlapjának szerkesztőjére, aki szintén gyűjti a turulképeket – fel is teszi azokat a városka honlapjára –, és akivel azóta is szisztematikusan cserélik az információkat. A másik állandó segítője „egy nyolcvanhárom éves tündér”, Nagy Barnabásné, Magdi anyó, akivel a Trianon Múzeumban találkozott. Magdi néni vonattal, busszal utazgatva szállt be a gyűjtőmunkába, küzdve menetrendekkel, időjárással, környezettel, egészen picike falvakba is eljutott. Katona Bernadette mostanáig több mint hétszáz turulszoborra talált. Ebből a munka viszonylag szervezetlen szakaszában, 2005–2008-ig gyűlt össze az első CD-je, amely száznegyven turulszobor fotóját tartalmazza digitális fotóalbum formájában. A másodikhoz, amely további százötven emlékművet mutat be, már elég volt egy év, 2008 júliusától 2009 júliusáig. 2010 nyaráig pedig elkészült a harmadik CD-lemez, újabb 112 szoborral. Mostanáig összesen négyszázharminc turul képe rögzült a fölvételeken, így maradt még legalább két CD-re való anyaga, s a kincsestár folyamatosan bővül.
Mádéfalva
Aki ráébredt, hogy legalább annyira fontos, hogy az emberek kiállításokon is szembesüljenek nemzeti múltunk eme szép rekvizitumával, az a Trianon Múzeum igazgatója, Szabó Pál Csaba volt, a Szegedi Tudományegyetem tanára, akivel Bernadette-nek és a Minerva Polgári Körnek régi keletű kapcsolata van. A tanár úr irányította útba Bernadette-et a szegedi turulszoborhoz, s a gazdagodó alapanyag láttán fölajánlott egy állandó kiállítási lehetőséget. A szavakat tett követte: Katona Bernadette a polgári körösök és korábbi munkahelyi főnöke, Kovács Árpád ügyvezető segítségével jó minőségű nyomtatott változatokat készített, Szabó Pál Csaba pedig vállalta az üveg alá tételt. Kimondhatatlan nagy öröm volt, amikor három polgári körös hölgy segítségével kitették a képeket a Trianon Múzeum falára, ami ma is ott van, mint a Minerva Polgári Kör és a Trianon Múzeum közös produkciója. Az országjáró vándorkiállításhoz már szükség volt a Hegyvidéki Önkormányzat segítségére is. Katona Bernadette 2008 nyarán átadta az első CD-t Pokorni Zoltán polgármesternek egy pesthidegkúti rendezvényen. A polgármester javában benne volt a turulért folytatott küzdelem forgatagában, megnézte munkatársaival az anyagot. Úgy határoztak, hogy a XII. kerületi MOM Művelődési Központ és a Hegyvidéki Önkormányzat vállalja a digitális fotók kiállítható formába öntését. Onnan indult el a tárlat vándorútjára.
Katona Bernadette azóta körlevelekben ajánlja föl a fotókat tartalmazó CD-t és a vándortárlatot, természetesen elsősorban azon települések polgármesterei számára, akiknek turulszobrai szerepelnek a digitális fotógyűjteményben és a tárlaton. A kiállítás ingyenes, a szervezőknek csak az előző helyszínről a sajátjukra történő szállítás költségét kell vállalniuk. A teljesség igénye nélkül, a turulképek jártak immár többek között Budapest XII. kerületén kívül a XVII. és a XXII. kerületben, Szarvason, Karcagon, Debrecenben, Telkiben, Tapolcán, Iregszemcsén, Sopronban, Szentendrén, Taksonyban, Tökölön, Zalaegerszegen, Romhányban, Pomázon, Mezőtúron. Az időpontok 2012 januárjáig be vannak táblázva.
Katona Bernadette összegzésként elmondta: hobbiként kezdődött, ismeretterjesztés lett belőle. Majd még hozzáteszi, amit történelem-tanárnőjétől, Nemes Viktóriától 2002 óta hall: rengeteg érték hever körülöttünk, de tudnunk kell, hogy ha mi magunk nem őrizzük meg a jelképeinket, nem tiszteljük hőseinket, nem ápoljuk emlékműveinket, más nem fogja helyettünk megtenni. Legközelebb a trianoni diktátum évfordulónapján Mezőtúron, június 4-én nyílik meg a vándortárlat, de jelen lesz a júliusi bajai halászléfőző versenyen is. A turulkiállítás szeptembertől Kecskeméten, Beregszászon, Magyarkanizsán, Taksonyban folytatja, majd januárban Dombóváron zárja mostani zarándokútját. A negyedik részországjáró-indító kiállítás megnyitója a tervek szerint 2012. január végén vagy február elején lesz – ismét a Hegyvidéken.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Péter, neked mi bajod a nőkkel?
