Vince Cable, az üzleti ügyek minisztere, aki a Liberális Demokratákat képviseli a tavaly májusi választásokon hatalomra került koalícióban, a legnagyobb brit közalkalmazotti szakszervezet (GMB) hétfői brightoni kongresszusán elmondott – a küldöttek hangos tiltakozása által többször is félbeszakított – beszédében közölte, hogy jelenleg történelmi összevetésben is alacsony a sztrájkaktivitás, és ha ez így marad, akkor nincs kényszerítő ok a sztrájktörvény módosítására. A miniszter szerint az 1930-as évek eleje óta nem esett ki olyan kevés munkanap sztrájkok miatt a brit gazdaságban, mint a márciussal zárult legutóbbi pénzügyi évben.
Cable szerint azonban, ha ez változik, és az esetleges tömeges, összehangolt sztrájkok súlyos gazdasági-társadalmi károkat okoznak, az növelné a kormányra nehezedő nyomást a sztrájkjog módosítása végett. A sztrájkot szabályozó törvények szigorítását már London konzervatív polgármestere, Boris Johnson is követelte a londoni metrósok korábbi munkabeszüntetései nyomán. Johnson előterjesztése szerint csak akkor lehetne legálisan sztrájkot hirdetni, ha az akció előtt kötelező szavazáson a szakszervezeti tagoknak legalább a fele részt vesz. A sztrájkjog módosítását javasolta nemrég a Brit Iparszövetség (CBI) is.
A brit szakszervezetek június 30-ára általános közalkalmazotti sztrájkot hirdettek a közszférát érintő súlyos költségvetési megszorítások és a nyugdíjrendszer tervezett szigorítása elleni tiltakozásul. A sztrájkban a GMB várakozása szerint 750 ezren vesznek részt, köztük jelentős számban tanárok. A konzervatív-liberális koalíció a hazai össztermék (GDP) 11 százalékát meghaladó – békeidőben példátlan szintű – államháztartási hiányt örökölt munkáspárti elődjétől, és igen meredek konszolidációs programot hirdetett meg. Ennek fő célkitűzése, hogy a GDP-arányos brit államháztartási hiány 2015–2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön.
A program alapján átlagosan 19 százalékkal csökken az egyes tárcák költségvetése, a fő áfakulcsot idén januártól 17,5 százalékról 20 százalékra emelték, és a következő négy évben hozzávetőleg 490 ezer közalkalmazotti állás szűnik meg. Ez az állami alkalmazotti gárda csaknem 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg. A költségvetés elsődleges jelentőségű intézkedései között szerepel különadó kivetése is a Nagy-Britanniában működő bankokra az idei évtől, valamint az évi 21 ezer fontnál (6,3 millió forintnál) többet kereső közalkalmazottak bérének befagyasztása két évre.
(MTI)
origo.hu
Már megint Magyar Péteren nevet az egész internet a kudarctüntetése után - mémek!
