A kormányhivatalok intézkednek a GMO-s magok ügyében

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) kéri azokat a termelőket, akik génmódosított szervezettel (GMO) szennyezett vetőmagot vetettek, a megsemmisítést elrendelő hatósági határozat átvétele után vegyék fel a kapcsolatot a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságával – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kedden az MTI-vel.

MNO
2011. 07. 19. 18:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezután a növényvédelmi felügyelő a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart. Jegyzőkönyvet vesz fel a termésbecslésről, valamint az izolációs távolságon – pufferzónán – belül lévő terület beméréséről. A termelő ezután köteles értesíteni a területileg illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságot a kitárcsázás időpontjáról. Az igazgatóság jegyzőkönyvben rögzíti a megsemmisítés tényét. A virágzás után lévő növényállományt silózógéppel kell megsemmisíteni.

A szaktárca közleményében ismerteti: az MgSzH július 4-i vizsgálati eredménye GMO-szennyeződést talált a DKC 5311 fajta kukoricahibrid H-8-001/0717 fémzárszámú vetőmagtételben. Az eredményt július 12-én az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencialaboratóriumának vizsgálati jegyzőkönyve megerősítette. A szennyezett vetőmagot a gazdák 2500 hektár nettó területen már elvetették. A kukorica már virágzás utáni állapotban van, ezért a táblák mellett 400 méteres izolációs távolságban található kukoricaállományt is ki kell tárcsázni. A szennyezett vetőmagból kikelt növényt, valamint a körülötte lévő pufferzóna állományát a felhasználónak kell megsemmisítenie úgy, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább. A 400 méteres pufferzóna meghatározása a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről szóló rendelet alapján történik. A pufferzónákkal együtt így az érintett terület nagysága elérheti az 5000 hektárt.

A VM közleményében emlékeztet: nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO-mentességének fenntartása. Ez az egyik alapja a hosszú távon fenntartható növénytermesztésnek és az exportpiacok megtartásának. Egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek ugyanis termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-k köztermesztése. Így előfordulhat, hogy a Magyarországra beérkezett vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaznak, emiatt rendelte el vidékfejlesztési miniszter a vetőmagoknál a fokozott GMO-ellenőrzést. Azokon a területeken, ahol GMO-szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el, mert a GMO-s vetőmagokból kikelő állomány további GMO-szennyeződések forrása lehet.

Nyolcvanöt százalék elutasítja a GMO-t

A közlemény rámutat: a magyar közvélemény 85 százaléka elutasítja a GMO-t, éppen ezért a kormány július 13-án döntött arról, hogy a lehető legerélyesebben fellép a genetikailag módosított szervezetekkel szennyezett vetőmagokat forgalmazó cégek ellen. Ennek szellemében kezdeményezte a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a szigorú büntethetőség érdekében. A VM is módosította a vetőmagokról szóló rendeletét, hogy a növénytermesztési hatóság még hatékonyabban léphessen fel a GMO-val szennyezett területek mentesítése érdekében. A Vidékfejlesztési Minisztérium hangsúlyozza: határozott célja, hogy a vetőmag-előállítókkal, vetőmag-forgalmazókkal és a termelőkkel együttműködve a lehető legkisebb veszteségekkel oldja meg ezt a kritikus helyzetet. A Vidékfejlesztési Minisztérium vizsgálja, hogyan érvényesíthető a lehető leggyorsabban az okozott kárért a felelősség – tartalmazza a közlemény.

Az MTI hétfői információja szerint a vetőmagforgalmazó Monsanto Hungária Kft. keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, kérve, hogy függessze fel a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal határozatát, amely arról rendelkezik, hogy meg kell semmisíteni Monsanto egyik hibridjével bevetett területek növényállományát. A cég azonban fenntartja azt a véleményét, hogy a kifogásolt vetőmagtétel nem volt genetikailag módosított.

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért, valamint agrárigazgatásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a GMO-szennyezés okozta kár pontos mértékét még most mérik fel a hatósági szakértők, ám a gazdálkodók biztosak lehetnek káruk megtérítésében.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.