„Az asztal körül ültünk, és az oslói eseményekről beszélgettünk. A szomszéd épp akkor érkezett a hírekkel. Aztán hirtelen lövést hallottunk a tábor felől, először egyetlen dörrenést, majd egy sorozatot – emlékszik vissza Marcel Gleffe, aki családjával kempingezett a közeli Utvikában. „Rögtön felismertem az automata fegyver hangját, fogtam egy távcsőt, és kerestem egy pontot, ahonnan láthatom a szigetet. Ekkor két fiatalt pillantottam meg a vízben”.
A férfi azonnal visszasietett a motorcsónakjáért, és elindult Utvika felé. A két úszónak mentőmellényt dobott, majd mivel látta, hogy többen is vannak a vízben, továbbhaladt, miközben a tábor felől továbbra is gépfegyver-sorozatok hangja hallatszott. Gleffe négy vagy ötször fordult, miután annyi embert vett fel, amennyit csak tudott. Saját számításai szerint 20-30 embert menthetett meg. Ekkor érkeztek meg a rendőrök, a férfi szerint túl későn. „Amikor én odaértem, teljesen egyedül voltam a környéken” – magyarázza.
Az egykori katona nem tartja magát hősnek, állítja, egyetlen általa kimentett fiatalnak sem volt súlyos sérülése. „Nem féltem. Az ember nem ér rá félni egy ilyen helyzetben, egyszerűen csak teszi, amit tennie kell” – nyilatkozta.
(dagbladet.no)
origo.hu
Brüsszel meg akarja menteni Magyar Pétert a lopási botrányában
