Borzasztóan pesszimista a visegrádi négyek lakossága

A lengyelek és a csehek jóval elégedettebbek saját anyagi helyzetükkel és országuk gazdaságával, mint a szlovákok vagy a magyarok, a lakosság várakozásai tekintetében viszont alig van különbség a visegrádi négyek lakosainak véleménye között – derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködése keretében készült legfrissebb Tárki-kutatásból.

MNO
2011. 08. 08. 16:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kutatás eredményéről az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint összességében lehangoló a kép, hiszen százból csak tíz magyar elégedett a mostani anyagi helyzetével és csupán kettő elégedett az ország gazdasági állapotával.

A Tárki kutatása szerint a visegrádi négyek közül a lengyelek és a csehek a legelégedettebbek jelenlegi anyagi helyzetükkel, közülük ugyanis tízből hárman-négyen (38 százalékuk, illetve 35 százalékuk) értékelik jónak háztartásuk anyagi viszonyait. Az országokat tekintve északról délre haladva azonban egyre kevésbé érzik jól magukat a régióban élők, hiszen a lengyelekhez és a csehekhez képest a szlovákok körében csak feleannyian, azaz tízből alig ketten (17 százalék), a magyarok körében pedig csak harmad-negyed annyian, összességében tízből egy magyar (10 százalék) tartja jónak saját anyagi helyzetét.

A felmérés alapján az anyagi helyzethez fűződő egyéves kilátások terén viszont alig van különbség a négy ország mutatószámai között, és összességében pesszimizmus jellemzi a régiót – olvasható a közleményben. A kutatás szerint a derűlátás csak a lengyelek 17 százalékára és a magyarok 15 százalékára jellemző, de ettől nem sokkal maradnak el a szlovákok és a csehek sem (13 százalékos, illetve 10 százalékos aránnyal). A régió felnőtt népességének jelentős többsége tehát változatlanságot vagy a helyzet romlását várja. A mostani helyzet megítélése és a jövőbeli várakozások között Magyarországon és Szlovákiában sokkal kisebb a különbség, mint a másik két országban, ez azt is jelenti, hogy a magyarok és a szlovákok már most olyan rosszul érzik magukat, mint amennyire a csehek és lengyelek – saját várakozásaik szerint – „rosszul fogják magukat érezni” egy év múlva.

Ami az országuk jelenlegi gazdasági helyzetének megítélését illeti, csak a lengyelek emelkednek ki a régióból: míg a lengyelek 20 százaléka tartja jónak az ország gazdasági állapotát napjainkban, addig a cseheknek csak 10 százaléka vélekedik így, a szlovákok és a magyarok között pedig alig találni elégedett embereket (4 százalék és 2 százalék az arány). Ugyanakkor éppen a szlovákok és a magyarok a leginkább derűlátóak a következő egy év fejleményei tekintetében, összevetve a jelenlegi helyzet megítélésével: a magyarok körében tízszer annyian, a szlovákok között pedig háromszor annyian várják az országuk gazdasági állapotának jóra fordulását, mint ahányan most jónak tartják a gazdasági helyzetet.

A kép azonban csalóka, hiszen összességében csak a magyarok 20 százaléka, a szlovákoknak pedig 12 százaléka véli úgy, hogy az országuk helyzete javulni fog egy év alatt, a nagy többség azonban nem optimista, sőt jelentős részük kifejezetten pesszimista – olvasható a közleményben. A felmérés alapján a lengyelek és a csehek körében kiegyenlített a helyzet: lényegében ugyanakkora arányban várják a gazdasági helyzet javulását (18 százalék és 10 százalék), mint amennyien a jelenlegi gazdasági helyzetet jónak ítélik – olvasható a Tárki-kutatásról szóló közleményben.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.