Növeli exportját a gyulai hús

A Gyulai Húskombinát Zrt. termelési volumenének exporthányadát a korábbi évek 10-15 százalékáról 30 százalékra növeli az idén, miután jelentősen emelkedett az Oroszországba kiszállított májas termékek mennyisége – közölte a nádudvari székhelyű Hage-Nagisz csoporthoz tartozó nagyüzem vezérigazgatója sajtótájékoztatón hétfőn Gyulán.

Ruck János ismertette: az orosz megrendelésnek köszönhetően a májasfélékből a tavalyi háromezer tonna helyett immár ötezer tonnát állítanak elő, így tudták pótolni a korábbi években visszaesett hazai keresletet az évi 10-12 ezer tonnás termelési volumenen belül. Számításai szerint a termelési volumen emelkedésével elérhetik idén a tízmilliárd forintos árbevételt, ezzel stabilabb piaci viszonyokra és gazdálkodásra rendezkedhetnek be.

Ruck korábban az MTI-nek arról számolt be, hogy tavaly a korábbi, évi tízezer tonnás késztermék-értékesítés csaknem 13 százalékkal csökkent, így bár üzemi szinten 170 millió forinttal lefaragták a költségeket, sőt a termelés racionalizálása érdekében több mint 400 millió forintot is befektettek, mégsem sikerült elérni a nullszaldós gazdálkodást. Az idén év elején megkötött szerződések azonban azt mutatják, hogy 2011-ben egy-másfél milliárd forinttal növekedhet az árbevétel – tette hozzá. A húskombinát két brandterméke a gyulai és a csabai kolbász, valamint a kenőmájas. A kolbászfélékből évente négyezer tonnát, míg a fennmaradó mennyiséget a kiegészítő felvágottfélék és konzervtermékek adják.

Az orosz piacon való megjelenés azt is jelentette a húskombinát számra, hogy a májasfeldolgozó vonalon is két műszakban termelnek, amit közel ötven dolgozó felvételével tudtak megoldani, így a vállat létszáma elérte a 450 főt. A vezérigazgató számítása szerint szilárd piaca van Magyarországon a brandtermékeiknek, így a gyulai és csabai kolbásznak, valamint a kenőmájasnak is. Utóbbi termékből évek ót a hazai piac harminc százalékát birtokolják. Elhangzott, a gyulai húsipar immár 143 éves múltra tekint vissza, hiszen 1868-ban egy közvágóhíd megépítésével kezdődött a feldolgozás. Az első sikert az 1910-es brüsszeli világkiállításon aratták a gyulaiak, amikor Balogh József gyulai kolbásza aranyérmet nyert. Hasonló eredményt ért el 1935-ben Stéberl András is, szintén Brüsszelben, aki megteremtette az ipari méretű szárazkolbászgyártást a városban.

A gyulai kolbász 2001-ben Magyar Termék Nagydíjat nyert, majd kiérdemelte a Hagyományok, ízek, régiók védjegyhasználatát is. A gyulai és a csabai kolbász is jogosult az Európai Bizottság földrajzieredet-védelmére is. A vállalat 2008-ban a fogyasztók körében elismert márkaként kiérdemelte a Superbrands-díjat, majd pedig 2010-ben a MagyarBrands-rangsorban a második legismertebb fogyasztói márka lett a gyulai. A hétfői sajtótájékoztatón vehette át a Bussines Superbrands elismerését a vállalat kiváló üzleti kapcsolataiért Ruck János Wiszkidenszky Andrástól, a Superbrands Magyarország képviselőjétől.

Az adományozó szervezet részéről elhangzott, hogy a világ 87 országában vizsgálják a márkákat, s ez alapján a nemzeti bizottságok döntik el melyek azok, amelyek a fogyasztók elismerését vívták ki, illetve melyek azok, akik a kereskedelmi partnerek megelégedését is. A Bussines Superbrands-díjat 2008-óta ismerik el Magyarországon, s ez a státus megerősíti az adott márka pozícióját, növeli presztízsét, és megkülönbözteti versenytársaitól – mondta egyebek mellett Wiszkidenszky András.

(MTI)