Kelemen István a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő és annak itthoni következményeit feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság hétfői ülésén beszélt erről.
A képviselők meghallgatták Zsigmond Andrást, a Cukoripari Kutatóintézet ügyvezető igazgatóját is, aki úgy vélte, a magyar cukoripari privatizációhoz sok illúzió kapcsolódott, többen úgy gondolták, hogy gyorsan bevezethető lesz az Európai Közösség cukorrendtartása, és hamar fel lehet zárkózni az uniós szinthez. Ám bebizonyosodott, hogy ezek csak remények voltak, a cukorrendtartás bevezetését el kellett halasztani, mert Magyarország nem lett gyorsan az Európai Közösség tagja – tette hozzá.
Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy Magyarországon csak akkor tartható fenn hosszabb távon a cukorrépa-termelés, ha a múlt évi kvótaár megmarad. Ez 26,2 euró volt tonnánként és ehhez jött még a legfeljebb 11,1 eurós nemzeti kiegészítés, amelynek tényleges mértéke csak 9,5 euró volt a múlt évben. A szakemberek szerint ugyanis a rentábilis cukorrépa-termesztéshez 40 euró körüli tonnánkénti átvételi ár szükséges.
Magyarországon a privatizációban részt vett az Eastern Sugar, az Agrana, valamint az Eridania Béghin-Say, továbbá a Magyar Cukor. A rendszerváltáskor Magyarországon még 12 működő cukorgyár volt, 2008-ra azonban csupán egy maradt, az Agrana kaposvári gyára. Az Eastern Sugar 2007-ben bezárta a kabai üzemet, az Agrana és a Nordzucker pedig felszámolta a termelést a szolnoki és a szerencsi cukorgyárban (az Eridania Béghin-Say részvényeit ugyanis időközben megvásárolta a német cég). Magyarországon az uniós csatlakozáskor 401 684 tonna cukorkvóta állt rendelkezésre, most pedig összesen a Magyar Cukor – amelynek tulajdonosa az Agrana – birtokában 105 420 tonna cukorkvóta van.
Az uniós cukorreform következtében, amely 2006 óta zajlik, összesen 301 261 tonna kvótáról mondtak le az előállítók. Ez a 2004-es kvóta 75,01 százaléka. 1990-ben Magyarországon még 120 ezer hektáron termeltek cukorrépát, a feldolgozott répamennyiség pedig elérte a 4,2 millió tonnát. 2004-re, az uniós csatlakozás idejére a cukorrépa termőterülete 64 000 hektárra csökkent, a feldolgozott répa mennyisége pedig 3,5 millió tonna volt éves szinten. Jelenleg pedig valamivel több mint 13 000 hektáron termelnek Magyarországon cukorrépát, amelyet a kaposvári cukorgyárban dolgoznak fel.
Képviselői kérdésre válaszolva Zsigmond András közölte: Magyarországon egy új cukorgyár építése, amely éves szinten mintegy 100 ezer tonna cukor előállítására volna képes, mintegy 60 milliárd forintba kerülne, hozzászámolva az infrastrukturális beruházások költségét is összesen mintegy 80 milliárd forintra rúgna. Jelezte, hogy ennél kisebb kapacitású gyár létesítése tudomása szerint nem gazdaságos, illetve a cukor előállításához szükséges kisebb méretű berendezések jelenleg a piacon nem kaphatók. Alternatívaként említette, hogy esetlegesen a kaposvári termelési kvótát lehetne emelni évi 150-200 ezer tonnára. Szükség esetén pedig akár nádcukor-finomításra is vállalkozhatna az üzem, így az megtermelhetné a belföldi cukorszükségletet.
Kelemen István pedig arról beszélt, hogy a cukorrépa-termesztés helyett akár meg lehetne vizsgálni a Stevia nevű édesítőszer alkalmazását is, mivel ezt egy hasonló nevű növényből nyerik ki, igen jó hatásfokkal. Ezt az édesítőt cukorbetegek és diétázók is fogyaszthatják – tette hozzá. Véleménye az volt, hogy Magyarországon csak akkor éri meg a cukorrépa termesztése, ha jelentős vízgazdálkodási programot valósítanak meg a kaposvári cukorgyár mintegy 50 kilométeres körzetében. Erre azért volna szükség, hogy egy esetlegesen aszályos időszakban a cukorrépatáblákat öntözni lehessen. Emellett a szállítási költség is csökkenthető volna ily módon.
Tovább árnyalja a képet, hogy a speciális, nagy értékű, a termesztéshez kapcsolódó gépeket hamarosan, azaz a 2012–2013-as kampányidőszakig le kellene cserélniük a termelőknek. Továbbá fenn kellene tartani a jelenlegi 26,2 eurós tonnánkénti cukorrépa minimálárat, valamint a nemzeti támogatás lehetőségét is.
(MTI)
origo.hu
Mi lehet az az állítólagos hangfelvétel, amelytől Magyar Péter retteg?
