A Kos jegyében

Mádl Ferenc köztársasági elnök 2002. április 7-re tűzte ki a parlamenti képviselő-választások első fordulóját. A második menet értelemszerűen két hét múltán, április 21-én lesz. Az államfő döntése meghozatalakor figyelembe vette a parlamenti pártok többségének igényeit, hiszen az MSZP kivételével mindegyik párt a minél korábbi időpont mellett érvelt.

Az uniós csatlakozás előkészületeinek szempontjából is fontos, hogy az új összetételű törvényhozás és kormány mihamarabb megkezdje munkáját. A választások a Kos jegyében zajlanak majd, ami azt jelenti, hogy egy asztrológus már most képes kiszámítani a nyerőt. Mondjuk a Bika pont akkor megy be a Szűz házába (elefánt a porcelánboltba), ebből nyilvánvaló, hogy az MSZP győz. Ha azonban a Szaturnusz kvadrál az Uránusszal, akkor a kisgazdák örülhetnek. Nem folytatom, mert nem értek a csillagjósláshoz, s gúnyolódni sem akarok rajta.
Sajnos, a mostanában ismét divatba jött Nostradamus jóslatai között sem találni olyat, amelyről bizton állíthatjuk, hogy a 2002-es magyar választásokra vonatkozik, bár a nagy látnok versezetei épp oly homályosak, mint a szocialista párt jövőképe. Ám az emberek többsége a természet fölötti tudományok eredményei helyett a saját józan eszére hagyatkozik, amikor megpróbálja kitalálni, ki nyeri a jövő évi választásokat. Annyit nyugodtan kijelenthetünk, hogy az időpontnak nincs döntő jelentősége. 1990-ben március 25-én volt a választások első fordulója, de túlzott merészség lenne azt állítani, hogy a nemzeti ünnep közelsége miatt nyertek a nemzeti erők. 1994-ben a szocialisták áprilisban vagy júniusban is győztek volna, az csak véletlen, hogy május 8-án ünnepelhették diadalukat. Négy évvel később az MSZP-nek nem jött be a május, hiszen 10-e után már készülődhettek az ellenzéki szerepre. A szocialisták jövőre is ragaszkodtak volna a májusi időponthoz, elsősorban azért, mert május 1-jét, a munka ünnepét kampányuk fontos elemének tekintik. Sokat vártak volna a fűben pihegő majálisozók elandalításától, de mint tapasztalhattuk, a sör-virsli-demagógia belső hármas 1998-ban sem volt igazán ütőképes. Az MSZP és az MSZOSZ összefonódása pedig évek óta nyilvánvaló, felesleges azt újabb voksok reményében május 1-jén demonstrálni. Persze a szocialisták nem a majálisra hivatkoztak, amikor a májusi szavazást erőltették.
Attól féltek, hogy húsvét táján (március 30–31.) tetőzik a kampány, s az zavarni fogja az ő tradicionális, ünnepi áhítatukat. A májusi választás viszont a pünkösddel esne egybe, ami szintén vallási ünnep, legalább a hívő tagozat tudhatná ezt.
Szűk négy hónap maradt a kampányolásra, s arra, hogy az MSZP kidolgozza választási programját. Megértjük, hogy szorítja őket az idő. Blöffökből van ugyan évekre elegendő tartalékuk, de az ország vezetését célzó elképzeléseik három és háromnegyed esztendő alatt sem születtek meg. Lehet, abban reménykedtek, hogy április vége felé majd csak eszükbe jut valami, erre április elején lesznek a választások. Ez azért, lássuk be, nagy kitolás velük, nem is szólván arról, hogy május 1-jén megint ellenzéki pártként fognak majálisozni. S még azzal sem biztathatják híveiket, hogy már csak heteket kell kibírni, s övék a győzelem. Újabb négy év várakozás nem túl lelkesítő perspektíva, még a sör meg a virsli sem esik jól olyankor.