Külügyi értékelés éles vitákkal

Rendkívül éles kritikával illették az MSZP és az SZDSZ képviselői a magyar külpolitikát az Országgyűlés külügyi bizottságának csütörtöki ülésén, amelyen Martonyi János külügyminiszter a magyar diplomácia idei tevékenységéről tartott beszámolót. Szent-Iványi István (SZDSZ), a bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy – elsősorban belpolitikai okokból – 2001 „a kudarcok és a vereségek éve” volt a magyar külpolitikában. Előkészítetlennek nevezte a kedvezménytörvényt, megtorpanást állapított meg az EU-csatlakozási folyamatban, a Gripen-ügyben született döntés pedig szerinte nem vette figyelembe Magyarország védelempolitikai érdekeit.

Martonyi János szerint az ellenzéki hozzászólások már a választási kampány részét képezik. Visszautasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint Magyarország jelenleg távolabb van az uniós tagságtól, mint egy évvel ezelőtt. „Ennek éppen az ellenkezője az igaz, hiszen Magyarország jövőre befejezheti a csatlakozási tárgyalásokat” – hangsúlyozta a külügyminiszter. Martonyi szerint 2001-ben látványosan előrelendült az európai integráció ügye, és az Európai Bizottság jövő októberi országjelentése megállapítja majd, mely tagjelöltek állnak minden szempontból készen a csatlakozásra.
A kedvezménytörvény kapcsán Martonyi János leszögezte, hogy a magyar fél konkrét és kielégítő megoldásokat javasolt a román felvetésekre, amelyek tökéletesen alkalmasak aggodalmaik eloszlatására. Fontosnak tartotta ismét megemlíteni, hogy a jogszabály nem territoriális, hanem perszonális szemléletű, ami valóban újszerű a nemzetközi jogban. Szent-Iványi István ugyanakkor azt mondta, hogy a velencei bizottság álláspontja és az idei országjelentés is azt jelezte: Európa szerint a kedvezménytörvény nincs összhangban az irányadó európai törekvésekkel. Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte, hogy a kedvezménytörvény koncepciója ma is vállalható, ám az előzetes egyeztetések elmaradása magyarellenességet gerjesztett Romániában.
Az európai és transzatlanti biztonság kérdéseiről szólva Martonyi János hangsúlyozta: a szeptember 11-i tragikus események olyan világmértékű átrendeződési folyamatot indítottak meg, amelyhez a magyar külpolitikának is igazodnia kell.