– Akikért a státustörvény készült, azok örömmel fogadták. Nemcsak a konkrét támogatások miatt, hanem azért is, mert így végre kifejezhetik magyar mivoltukat – jelentette ki a kormányfő a január elsejétől hatályos kedvezménytörvény kapcsán. Hozzátette: néhány politikai erő rémképekkel próbálta riogatni a választókat a státustörvény kapcsán.
Az Európai Unió múlt héten nyilvánosságra hozott, a bővítés pénzügyi feltételeit tartalmazó munkadokumentum nem lepte meg a magyar kormányt – közölte a miniszterelnök. Mint mondta, az EU javaslatáról a többi csatlakozni kívánó országgal együtt Magyarország is tárgyalni kíván. – Túlbecsülik az erőmet, mikor azt gondolják, hogy a magyar miniszterelnök vagy a magyar kormány képes 12 csatlakozni kívánó ország pozícióját befolyásolni – jegyezte meg.
Az ellenzéki pártok bírálták a kormányfő szavait, míg a koalíciós pártok elismeréssel szóltak a kabinet tevékenységéről és az ellenzék kampánystratégiáját bírálták. Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője elsősorban az EU-csatlakozás terén elért eredményeket kifogásolta. Véleménye szerint az agráriumban az elmúlt négy évben semmi sem történt, és ezen a területen rosszabb a helyzet, mint bármikor máskor. A szocialista politikus szerint Magyarország joggal igényelhette volna a csatlakozás során az egyedi elbírálást. A státustörvény kapcsán úgy fogalmazott: az MSZP nem keltett rémképeket, hanem az emberek valós félelmeiről beszélt. Kuncze Gábor (SZDSZ) úgy fogalmazott, hogy 1998 után számos területen visszalépés történt. Véleménye szerint támadások érték a demokratikus intézményrendszert, és a gazdaság területén a kabinet elhalasztotta a kínálkozó lehetőségeket. – A kabinet felélte a jövőt – jelentette ki.
Csurka István, a MIÉP elnöke arról szólt, hogy az Európai Unió nyilvánvalóvá tette: a csatlakozásra váró államokat nem kívánja egyenlő jogú társként felvenni – de Magyarország nem hajlandó ezt az üzenetet kiolvasni és a tárgyalások folytatására törekszik. Meglátása szerint valósággá kell tenni a kormányfő azon korábbi kijelentését, miszerint az unión kívül is van élet.
Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke hozzászólásában bírálta az ellenzéket, mert az kampánytémává tette az uniós csatlakozást. Mint mondta: Medgyessy Péter kétségbeesést színlelve kifutott Brüsszelbe, és bepanaszolta a kormányt, semmibe véve az emberek teljesítményét. Úgy fogalmazott: olyan kérdésben, mint az EU-csatlakozás, az összefogás parancsa kell hogy diktáljon, nem pedig az egyéni kampánymegfontolások. Szólt arról is, hogy az elmúlt másfél hónapban fordulat történt, az ellenzék negatív kampánnyal, az indulatok felszításával és nem ritkán idegengyűlölettel él. Balsai István az MDF részéről kifogásolta, hogy az EU-integráció kérdését az ellenzék kampánytémává tette. Viszontválaszában Orbán Viktor kormányfő egyetértett Nagy Sándorral abban, hogy Magyarországnak az a nemzeti érdeke, hogy a többi csatlakozni kívánó ország előtt lépjen be az unióba. Hozzátette azonban, hogy ezt sem Brüsszelben, sem az EU-tagállamokban, sem pedig a csatlakozni kívánó országokban nem így látják, ezért irreális mindezt a kormányon számon kérni. A kormányfő értetlenségének adott hangot a szocialista politikusnak a mezőgazdaságot érintő kritikája miatt. Mint mondta, volt aki fontos időkben tett róla, hogy ne a családi gazdaságok legyenek a meghatározóak 2002-re.
Az Országgyűlés tegnap ismételten úgy döntött, hogy a tavaszi ülésszak alatt is háromhetente ülésezik. Ez azt jelenti, hogy a választásokra való tekintettel az e heti kétnapos ülés után a voksolásig várhatóan már csak egyszer, február 26-án ül össze a T. Ház. Nem járult hozzá viszont az MSZP-frakció a házszabálytól való eltéréshez, így csak három hét múlva szavazhat a parlament az olimpiai pályázati szándék támogatásáról.
Eszmeirtás. Varga László, a Fidesz képviselője az emberirtáshoz hasonló bűnként említette az eszmeirtást – utalva Horn Gyula levelére, amelyet a katolikus egyház és a hívők elleni támadásként értékelt. Hangsúlyozta: az ötvenes években, a kommunista diktatúra idején sem mertek a gyónás szentségébe belegázolni. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter szerint Horn Gyula levele azon túl, hogy megpróbálta megosztani a társadalmat, kiábrándította azokat, akiket eddig sikerült „elkábítaniuk” a szocialistáknak. A miniszter bírálta a világnézeti semlegesség hamis tanát, amelynek célja a keresztény szellemiség kiiktatása az oktatásból, és hasonlóan károsnak nevezte az „értéksemlegesség elvét”. (Az egyházak közéleti szerepéről interjú az 5. oldalon.)
Magyar Péter
Menczer Magyarnak: Peti, nem mindenki olyan szerencsés mint te!
