A központosítás vége

Európa legcentralizáltabb államának, a milosevicsi Szerbiának az alapjait döntötte meg a szerb parlament által hétfőn elfogadott omnibusztörvény – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi, közigazgatási és jogalkotási miniszter.

Gui Angéla
2002. 02. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hatásköröket kapott az omnibusztörvény-csomag értelmében az állam- és közigazgatás, a társadalmi élet, valamint a gazdaság huszonöt területén a Vajdaság. Ezek közül a legjelentősebbek Korhecz Tamás szerint a szociális védelemben, az egészségügyben, a kultúrában, a köz- és a felsőoktatásban, a hivatalos nyelvhasználat terén, a mezőgazdaságban, illetve az urbanizmus vonatkozásában leosztott jogkörök. A megszerzett hatáskörök magukba foglalják a jogszabály végrehajtását, a törvény alatti szabályozást, a közigazgatási eljárások lefolytatását, illetve bizonyos területeken az intézmények alapítását, irányítását és pénzelését is.
A miniszter beszámolt arról, hogy a tartományi közigazgatásban jelenleg hatszáz embert foglalkoztatnak. Ez a szám a jövőben azokkal az alkalmazottakkal fog bővülni, akiket a köztársasági minisztériumból vesznek át. Mint mondta, a Vajdaságnak évszázadok során kialakított, európai standardok alapján működő közigazgatása van, ezért nem kell attól félni, hogy kevésbé hatékonyan látná el a rá háruló feladatokat. Hozzátette ugyanakkor: az előző tizenkét esztendőben a nemzetiségi arányok rendkívül megbomlottak tartományi szinten is, tehát egy új politikával fokozatosan biztosítani kell az esélyegyenlőséget a munkahelyek betöltésénél.
A hétköznapi polgár egyébként főleg két esetben fogja a saját bőrén érezni az omnibusztörvény hatását – véli Korhecz Tamás. Az egyik értelmében naponta tapasztalhatja majd, hogy hozzá közelebb eső emberek és hatalom szintjén dőlnek el a dolgok. Nem fogja úgy érezni, hogy olyan polgárok irányítanak, akiket nem ő választott, akiket nem ő válthat le, és akiket nem vonhat felelősségre. „Másrészt azt várom, hogy a vajdaságiak a saját zsebükön is fokozatos javulást vegyenek észre, érezzék azt, hogy polgárbarátibb, hatékonyabb, jobb ügyintézésre képes a közigazgatás. Feltehetőleg előbb tudnak majd engedélyeket kiváltani, kevesebb kérelmük végzi valahol a fiók mélyén, vagyis gyorsabban és illedelmesebb körülmények között intézhetik ügyes-bajos dolgaikat” – fogalmazott a szakértő.
A tartomány részleges autonómiáját biztosító törvény jóváhagyását megelőző parlamenti vita, az a roppant erőfeszítés, amelyet az ellenzéki pártok és a Kostunica-féle DSS felmutatott a jogszabály megbuktatása céljából, azt jelzi, hogy komoly jelentősége és súlya van az omnibusztörvénynek. Vajdaság nagyfokú autonómiájának visszaszerzéséhez ugyanakkor a miniszter szerint arra van szükség, hogy Szerbiának új alkotmánya legyen, és ebben kellően „ki legyen szabva a tartomány önállóságának ruhája”. Mint kifejtette, többek között a tartomány önálló adórendszerének biztosításával olyan stabil alapú autonómiát kellene teremteni, mint amilyen Spanyolországban, illetve Olaszországban működik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.