Nem készülnek tömegek Magyarországra

Romániában semmilyen jel nem utal arra, hogy tömegek készülnének Magyarországra munkát vállalni – hangoztatta lapunknak adott interjújában Markó Béla. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után egyértelműen alábbhagyott az a magyarellenes, nacionalista hullám, amely tavaly késő ősszel csúcsosodott ki Romániában. Markó úgy vélte, az RMDSZ és a román kormánypárt között nemrég megkötött együttműködési megállapodás nyomán az idén megszülethet az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény.

Január 21-én nyitottak a kedvezménytörvény alkalmazását elősegítő információs irodák Romániában. Mik az azóta eltelt időszak tapasztalatai, mennyire működéképesek az irodák?
– Az RMDSZ igen alaposan felkészült a január végi indulásra, már hetekkel az irodák nyitása előtt konzultált a területi szervezetek vezetőivel. A sikeres előkészítés eredménye, hogy gyakorlatilag zökkenőmentesen, a terveknek megfelelően működnek az információs irodák. Nagyon sokan igénylik a magyarigazolványt, így sok helyen előre be kell jegyeztetnie magát az igénylőnek. E megoldásnak köszönhetően nincsenek tömegjelenetek az információs irodák előtt. A román hatóságok részéről nem voltak különösebb gáncsoskodások. Akadt ugyan néhány túlbuzgó prefektus (a kormány megyei képviselője – a szerk.), aki elrendelte az irodák működésének ellenőrzését, de az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) nemrég aláírt együttműködési egyezménye szabályozza ezt a kérdést. Ennek értelmében az Orbán–Nastase-megállapodás végrehajtását ellenőrző országos bizottságban jelen lesz az RMDSZ képviselője is.
– A magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után mintha csendesedett volna a magyarellenes, nacionalista hullám Romániában. Mennyiben lehet ez a tendencia összefüggésben az Orbán– Nastase megállapodással?
– A kormányfői megállapodás sokrétű pozitív hatásának egyike, hogy eloszlatta a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos romániai aggodalmakat. Kétségtelen tény, hogy a tavaly késő ősszel csúcsosodó magyarellenes hangulat látványosan alábbhagyott az egyetértési nyilatkozat aláírása után. Ne felejtsük el azt sem, hogy amenynyiben ez a nacionalista hullám átcsap az idei évre is, aligha jön létre az RMDSZ és a PSD közötti együttműködési megállapodás.
– Nyilván ön is tudja, magyarországi ellenzéki körökben nagy visszhangja volt az Orbán–Nastase megállapodásnak. Mik a romániai tapasztalatok a munkavállalással kapcsolatosan? Valóban elképzelhető, hogy tömegek érkeznek Romániából Magyarországra munkát vállalni?
– Minden valószínűség szerint az RMDSZ-nél érdeklődnének azok, akik Magyarországon szeretnének dolgozni. Mostanáig a helyi RMDSZ-szervezetek nem tapasztaltak tömeges érdeklődést a munkavállalást illetően. Semmilyen jel nem utal arra, hogy Romániából tömegek készülnének Magyarországra munkát vállalni. Egyébként az RMDSZ-nek nem érdeke a tömeges külföldi munkavállalás, aki ugyanis Magyarországon dolgozik, az könnyen ott ragadhat.
– Nemrég újabb együttműködési egyezményt írt alá az RMDSZ és a román kormánypárt. Mennyiben különbözik ez a megállapodás a tavalyitól?
– Az együttműködés formája ugyanaz, hiszen továbbra sincs szó koalícióról, csak külső támogatásról. Ugyanakkor, míg a tavalyi protokollum jó néhány kitételének egyfajta szándéknyilatkozat jellege volt, addig a mostani megállapodás egy komoly szerződés, célkitűzésekkel és végrehajtási határidőkkel. A kölcsönös vállalások ezáltal számon kérhetők, ellenőrizhetők. A megállapodás szerint a két parlamenti frakció a törvényhozási határozathozatal minden szintjén – bizottságok, állandó bizottság – együttműködik.
– Az RMDSZ és a PSD együttműködési egyezménye szerint április 30-ig kell benyújtania a kormánynak a parlament elé az egyházi és kisebbségi közületi vagyon viszszaszolgáltatására vonatkozó törvény tervezetét, amelyet a törvényhozó testületnek ez év szeptember 30-ig kell elfogadnia. Mi történik akkor, ha a határidőket nem sikerül betartani, vagy ha a parlament elutasítja a jogszabály tervezetét?
– Nem kellene oda eljutni, hogy ilyeneken gondolkozzunk. Jelenleg nem látom objektív akadályát a jogszabály elfogadásának. Az RMDSZ-nek már van egy kidolgozott törvénytervezete, ebből lehet kiindulni a pártközi egyeztető tárgyaláson. Azt hiszem, természetes, hogy jelenleg jóhiszeműen viszonyulunk a kölcsönös vállalásokhoz. Másrészt a feltüntetett határidők nyilvánvalóan nem kirakatként szerepelnek a dokumentumban, így azok be nem tartásának következményei lesznek.
– Milyen szerepet kapnak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezet kidolgozásában az erdélyi történelmi egyházak?
– A PSD-vel kötött együttműködési egyezmény megszületése előtt is volt konzultáció az egyházak vezetőivel. A törvénytervezet tartalmáról az RMDSZ fog egyeztetni a román kormánypárttal, de az egyeztetést megelőzően részletekbe menő konzultáció lesz a magyar érdekvédelmi szervezet és az egyházak képviselői között.
– Az oktatás terén az egyezmény új, magyar nyelvű karok és tanszékek beindítását irányozza elő a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Keresztülvihető-e ez a célkitűzés az egyetem vezetésén?
– Valóban az érintett felsőoktatási intézmény szenátusa dönt az ilyen jellegű kérdésekről. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy amennyiben kormányzati szinten megvan a politikai akarat a magyar nyelvű oktatás bővítésére, akkor az egyetemi vezetés is meggyőzhető. Döntő tehát a kormány egyértelmű elkötelezettsége ebben a kérdésben. Az együttműködési dokumentum szerint ez az elkötelezettség megvan.
– Az egyezmény értelmében még e hónap végéig intézkedéseket kell foganatosítani a nemzeti és kisebbségi szimbólumok használatának megfelelő szabályozására. Kiiktathatja-e ez a szabályozás a magyar himnusz éneklésének tilalmát?
– Igen. Bár azt azért megjegyzem, hogy én jelenleg sem érzem tiltottnak a Himnusz-éneklést. Ez a tilalom elsősorban a bukaresti főügyész fejében él, aki kapva kapott az alkalmon, miután a hivatalos közlönyben megjelent egy évekkel ezelőtti kormányhatározat az idegen országok jelképeinek használatáról. A jelenlegi kormánynak egy új határozatot kell hozni, amelyben szabályozza a Romániában élő kisebbségek nemzeti szimbólumainak használatát.