A kedvezménytörvény életbe- lépése óta több mint harmincezer határon túli magyar igényelt magyarigazolványt, s ha ez így folytatódik, akkor az előzetes felmérésekhez képest sokkal gyorsabban fog lezajlani az igazolványok kiváltása. Az első fél évben várható rohamot egy jelentősebb visszaesés követheti, az igények benyújtásának zöme azonban még ebben az esztendőben megtörténhet – hangsúlyozta Misovicz Tibor. Mint mondta, a magyar- igazolvány iránti kérelmek továbbításában részt vevő konzulátusi hálózat megerősítése befejeződött. Kiépültek azok a kommunikációs csatornák, amelyek a konzulátusok és a Belügyminisztérium (BM) központi hivatala közötti kapcsolattartáshoz szükségesek, s az igazolványkérő űrlapok továbbítása ezeken folyamatosan zajlik.
Harmincnapos határidő
A környező országokban működő információs irodákban kitöltött kérvények körülbelül egy héten belül eljutnak a BM illetékes hivatalához, ahonnan tizenöt–húsz napon belül az elbírált kérelem immár magyarigazolvány formájában vissza is kerülhet a területi közigazgatási hivatalhoz. Harminc nap tehát mindenképpen elegendő, hogy a kérelem megforduljon, és igazolvánnyá válva a területileg illetékes hivatalban várja tulajdonosát, hangoztatta Misovicz.
Adómentes hozzájárulás?
Az első látványos igazolványátadásokon túl már többen átvették ezt a dokumentumot, például Győrben és Pécsett. A magyarigazolvány személyazonosításra nem alkalmas okmány, mindössze a kedvezményekhez való jogosultság igazolására használható. Arra a felvetésünkre, hogy milyen hatóság hivatott az igazolvány valódiságának ellenőrzésére, a szakértő elmondta: az okmányban több olyan biztonsági jegy van beépítve, amely megnehezíti a hamisítást. A magyarigazolványnak az európai követelményeket kielégítő védeleme van, biztonsági szempontból a mezőny első harmadába tartozik.
A Héthatár kérdésére, mely szerint az információs irodák megőrzik vagy megsemmisítik a birtokukba került kérelmezők adatait, az elnökhelyettes leszögezte: ez országonként változik, hiszen minden esetben tekintettel kell lenni azokra az előírásokra, amelyeket az adott állam adatvédelmi szabályai előírnak. Van, ahol ezeket megsemmisítik, mert ez a kötelező, máshol pedig megőrzik, mert ezt írja elő a törvény. Az információs irodák nagy része egyébként azt követően sem fog megszűnni, hogy a magyarigazolvány iránti kérelmek többsége beérkezett. Ekkor azokat a törvényhez kapcsolódó vagy nem kötődő támogatásokat, pályázati lehetőségeket fogják feltárni és az érdeklődőkkel megismertetni, amelyekért magán- vagy jogi személyek folyamodhatnak.
Az információs tevékenységben részt vevő szervezetek egyébként zömében saját infrastruktúrájukkal, saját személyzetükkel végzik ezt a feladatot – fejtette ki a HTMH elnökhelyettese –, és főleg saját erőforrásból biztosítják a feltételeket. Ahol ehhez a tevékenységhez valamilyen segítség kellett, ott a több mint tízéves magyarországi gyakorlatnak megfelelően pályázat útján, közvetlenül vagy civil szervezeteken keresztül kaptak támogatást a működés feltételeinek biztosításához. A konzulátusok bővítése, az informatikai és egyéb eszközök beszerzése, illetve az új alkalmazottak bérének terhe pedig a konzulátusok költségéhez kapcsolódik.
A magyarigazolvánnyal rendelkező szülők, akik két kiskorú gyermeket nevelnek, és őket magyar óvodába vagy iskolába járatják, pályázhatnak évi húszezer forintos oktatási-nevelési, illetve a hazaival megegyező tankönyv-, tanszertámogatásért. A kormány januári ülésén 1,2 milliárd forintot különített el ennek finanszírozására az első időszakban, és az Illyés Közalapítványt kérte fel arra, hogy bonyolítsa le a támogatási programot. A jelenlegi elképzelések szerint a támogatás készpénzzel történik, és a szomszédos országok adórendszerei is ismerik azokat a formákat, amelyek akár ösztöndíj, adomány, vagy támogatás alapján az adómentességet lehetővé teszik. Amennyiben ez nem változik – véli Misovicz –, a pályázónak arra kell számítania, hogy az átutalási költséget leszámítva az összeg nem csökkenhet. A húszezer forint postai továbbítással, banki átutalással vagy készpénzben való felvétellel juthat el a jogosulthoz.
Tájékoztatás a szülőföldön
A magyarországi három hónapos munkavállalással kapcsolatban az elnökhelyettes hangsúlyozta: a Gazdasági Minisztérium segítségével a HTMH arra törekszik, hogy a határon túli magyarok a szülőföldjükön juthassanak minél több praktikus információhoz. A magyarországi munkaerőpiaccal kapcsolatos tudnivalókat tehát a magyarigazolvánnyal rendelkezők a jövőben könnyen nyomon követhetik majd, így talán kevésbé kényszerülnek illegális munkavállalásra. Misovicz szerint Magyarországon az utóbbi esztendőkben sok határon túli magyar dolgozott legálisan, például kórházakban és építkezéseken, ők már eddig is szerepet vállaltak a bruttó nemzeti termék előállításában. Az ellenzék ideges reakciói azt a képzetet keltik, mintha a határállomásoknál tízezrével toporognának olyan emberek, akik családjukat, egzisztenciájukat hátrahagyva mindenáron Magyarországon akarnak dolgozni. Az eddigi tapasztalatok szerint ez nincs így – szögezte le a HTMH elnökhelyettese.
tehergépjármű
Komoly változás jön az utakon a hétvégén
