Akadálymentesítés a Westelnél

Néhány éve úgy döntöttek a Westelnél, hogy az ügyfélszolgálaton lehetőség szerint mozgássérülteket is alkalmaznak telefonkezelői munkakörbe.

Felvették a kapcsolatot a Mozgássérültek Szervezeteinek Országos Szövetségével, a MEOSZ-szal, és akadálymenetesített munkakörnyezetet alakítottak ki. Egyúttal megkezdték a toborzást is. A kezdeményezés nagy visszhangot keltett a mozgássérültek európai érdekvédelmi hálózatában. A Mozgáskorlátozottak Nemzetközi Szövetségének (FIMITIC) budapesti elnökségi ülése alkalmából Marija Stiglic elnök sajtótájékoztatón adta át a szervezet aranymedálját Müllerné Székely Noéminak, a Westel ügyfélszolgálati igazgatójának. Az ügyfélszolgálati ügyeletesek kétszázharmincan vannak, közülük öt a mozgáskorlátozott, és kettejük csak tolókocsival tud közlekedni. Arra, hogy minden erőfeszítés ellenére miért sikerült csak ennyi mozgássérültet felvenniük, Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke szerint a magyarázat az oktatási rendszerben rejlik. A mintegy nyolcvan százalékban munkanélküli mozgáskorlátozott között sajnos viszonylag kevés az, aki meg tud felelni egy ilyen munkával kapcsolatban felállított követelményeknek, jól teljesít a különféle felméréseken. Ezért a gondolatot jónak tartó MEOSZ és vezetői már annak is örülnek, hogy öt sorstársuk megfelelt, és álláshoz jutott. Ők mindent megtesznek azért, hogy minél többen tudjanak elhelyezkedni, például ilyen munkakörben is. Szó van arról, hogy a kiépítés alatt álló 112-es segélyhívó hálózat telefonkezelői közé is bejuthatnak mozgáskorlátozottak.
Az aluliskolázottságból fakadó problémák egész Európában léteznek, derült ki a jelen lévő horvát, szlovén, olasz szakértők, mozgalmi aktivisták beszámolójából. Nem csak az gond — mint arra Hegedűs Lajos felhívta a figyelmet —, hogy a mozgáskorlátozottak nagyon nehezen közlekednek az iskolákban, egyetemeken, főiskolákon, hanem az is, hogy az iskolai közösségek — esetenként maguk a tanárok — nehezen fogadják be a mégoly értelmes, de a veleszületett vagy szerzett fogyatékossága miatt nehezen mozgó gyermekeket. Hiába vannak tehát kvóták a legtöbb európai országban — Németországban például száz alkalmazottból minden munkahelyen hatnak kellene fogyatékosnak lennie —, sokszor inkább fizet a munkaadó, mert nem talál a munkakört ellátni képes jelentkezőt. Ráadásul — mint arra Marija Stiglic FIMITIC-elnök felhívta a figyelmet —, a legtöbb európai országban szűkülnek a szociális ellátások, így még az eddig kiharcolt támogatások megőrzése is nehéz.
A FIMITIC e pillanatban egyik legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a fogyatékosok munkához juttatásában segítse a tagszervezeteket, és amit az egyik országban sikerült elérniük, azt széles körben ismertesse. A Westel törekvése mozgáskorlátozottak alkalmazására és ehhez az új épületekbe való bejutásuk megkönnyítése, a külön felvonó építése az oktatási épületben mind-mind például szolgálhat más telefontársaságok számára is.