„Amit létrehoztunk,az megmarad”

Jó estét kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim, jó estét kívánok, kedves barátaim! Mint az előbb hallhattátok, hallhatták, a választások második fordulóját megnyertük, mégsem vagyunk felhőtlenül boldogok. Magyarország, a hazánk, hetekig két világ határán állt. Annak ellenére, hogy a választások második fordulóját megnyertük, Magyarország polgárainak mégoly kicsiny, de létező többsége mégis úgy döntött, hogy a szocialista világ irányába billenti ki a mérleg nyelvét.
Nem sokon múlott, mindössze hat parlamenti mandátumon, hogy nem a polgári világ hívei kerültek többségbe. Ezen a helyen külön is szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik a választások első fordulója után nagy tömegben mozdultak meg, és csatlakoztak a polgári összefogáshoz szavazataikkal. Mondjunk mindannyian közösen köszönetet a vidék Magyarországának, a kisgazdáknak, a magyar gazdáknak, akik majdnem megfordították az első választási forduló eredményét.
Mi, akik a polgári jövőt választottuk, bár nagyon sokan voltunk – többen mint valaha –, de egy kicsit még mindig kevesen voltunk, még mindig nem jöttünk el elegen. Bár a szeretet és összefogás ereje hatalmasnak bizonyult, még mindig nem bizonyult elegendőnek.
Magyarország demokratikus és nyugati ország, tehát ahogy hozzánk illik, ahogy a polgári összefogás esetében illendő – mindenkit kérek, hogy ezt a lehető legteljesebb nyugalommal vegye tudomásul, mert a csend erősebb, mint a kiabálás –, gratuláljunk a győzteseknek, és hajtsunk fejet a szavazók akarata előtt. Én percekkel ezelőtt ezt megtettem: gratuláltam Medgyessy Péternek a választási győzelmükhöz…
Azonban ezzel a történetnek még nincs vége. Vissza kell emlékeznünk arra, hogy 1998-ban sikerült egy új korszakot megindítanunk Magyarország életében. 1998-tól kezdődően lezártuk a XX. századot, amelyben a leszakadás, a vereség, a megaláztatás és balszerencse jutott a magyaroknak osztályrészül. Megadatott, hogy az új évezred első kormányaként kezdhessük meg a XXI. századot. Akkor azt mondtuk, hogy kell lennie egy független, erős, gyarapodó és művelt Magyarországnak, amelyet szabad emberek építenek a maguk számára, és amelynek törvényeit, szokásait a világdivatok koráramlataitól függetlenül maguk alakítják, a maguk szája íze szerint.
Ezért ne felejtsétek el, ne felejtsük el, kérem őrizzék meg az emlékezetükben: az elmúlt négy év alatt megerősítettük a családokat, 230 ezer új munkahelyet hoztunk létre, visszaadtuk a munka becsületét, megvédtük a termőföldet a külföldi kézre kerülés veszélyétől, elsőbbséget és kiemelt elbánást adtunk a gazdáknak és a magyar vállalkozóknak, hogy végre fővállalkozók lehessenek a saját hazájukban. Elindítottuk a Széchenyi-tervet, a szegény családok gyermekei előtt is megnyitottuk a felemelkedés lehetőségét a diákhitellel, visszarántottuk a káosz széléről Magyarországot, a szervezett bűnbandákat meggyengítettük és keményen felléptünk a bűnözőkkel szemben. Megalkuvást nem ismerően védtük gyermekeinket és a fiatalokat a kábítószer csábítása ellen. Soha nem látott mértékben támogattuk a magyar kultúrát. Megindítottuk a nemzeti újraegyesítést, mert nem úgy van, ahogy az előbb hallottátok máshonnan, egy másik pártközpontból, hanem úgy, hogy a magyarok jövője nem a tízmilliós Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van…
Hadd ismételjem meg, hogy mindenhol hallatsszon, ahol hallatszania kell: a magyarok jövője nem a tízmilliós Magyarországban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van.
A kormányzás számunkra mindig csak eszköz volt. A cél számunkra mindig a szabad, független, gyarapodó, művelt, egységes magyar nemzet volt és marad. Ma este egy csatát elvesztettünk, egy eszközt, a kormányzás eszközét kiütötték a kezünkből. De a célok változatlanok, elegendő, ha arra gondolunk, hogy a Kossuth téren több százezren, másfél-két milliónyian öszszegyűltünk. És emlékezzünk arra is, hogy Magyarország történetében a kommunizmus összeomlása óta kormányzó párt annyi támogatást, mint most a polgári összefogás, még sohasem kapott. Nyugodtan mondjuk ki: ennyi ember Magyarországon még nem állt ki valami mellett.
A két magunk mögött hagyott hét bizonyíték arra, hogy az elmúlt négy évben megszületett a szeretet, az összefogás, a szorgalom, a család és a haza értékei által egybekapcsolt nemzeti, politikai közösség. Maga a polgári Magyarország, amely egyszer s mindenkorra, visszavonhatatlanul megszületett. Olyan erő ez, amelyre lehet és fogunk is jövőt építeni. Külön is szeretném megköszönni a fiataloknak, hogy az elmúlt hetekben ilyen hősiesen küzdöttek. Most egy kicsit megnehezült az idők járása, de sose felejtsék el, sose felejtsétek el, hogy az idő a ti oldalatokon van…
Vesztettünk egy fontos csatát, de – mint mondtam – az ügy jól áll. Bár talán megvárhatnánk a holnapot, de már az első este, amíg így együtt vagyunk, tegyük fel a kérdést: miért történt mindez így? A következő napokban sok választ hallhatunk majd, mindenkinek meg lesz a magáé, elemzők írják majd tele a lapokat ezekkel. Nekünk is, nekem is van egy válaszom. Én azt gondolom, hogy mindig van magasabb értelme annak, ami az emberrel történik. Az ma még nem világos, hogy pontosan mi is ez a magasabb értelem. Ma még csak a büszkeséggel vegyes szomorúságot érezzük. A válaszhoz, hogy mi volt mindennek, ami ma este történt, a magasabb értelme, idő kell, és az idő el fog jönni. A történtek magasabb értelme velünk együtt világosodik majd meg.
Van azonban, amit már most biztosan tudunk. Tudjuk azt, hogy akiben van hit, remény és szeretet, annak a nehézség is javára válik. Tudjuk azt is, és ezt biztosan tudjuk, hogy csak a hitét vesztett embert lehet legyőzni. Azt is tudjuk, hogy amit létrehoztunk, az megmarad, tovább építik az emberek, még ha nehezebb is lesz nekik. Biztosan tudjuk azt is, hogy mi ellenzékben is a polgárok oldalán fogunk állni.
A magot elvetettük, a palántákat kiültettük, ma már erősödőben vannak és termőre fognak fordulni. Nem fogjuk engedni ellenzékben, hogy a virágba borult fákat bárki is kivágja. Mindig ott leszünk, mindig figyelni fogunk, mind a két és fél milliónyian. A parlamentben mindig támogatni fogjuk azokat a döntéseket – még akkor is, ha a mindenkori kormány összetétele számunkra nem igazán szívmelengető –, amelyek az ország polgárainak érdekét szolgálják.
Mindenkinek megköszönöm a részvételt, a kitartást és a biztatást. Megköszönöm a hűséget, a munkát és a hitet.
Azzal a gondolattal szeretnék ma estére, és csak ma estére elköszönni mindenkitől, hogy ha becsukódik egy ablak, az azt jelenti: valahol kinyitottak egy ajtót. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!