Az OVB elhalasztotta a döntést

Az Országos Választási Bizottság szerdai ülésén több tucat beadványról, panaszról döntött, bár az esetek legnagyobb részében határozata vagy elutasító volt, vagy más választási bizottsághoz tették át az ügyet. Az előbbi esetekben leggyakrabban a hatáskör- és a bizonyítékok hiánya, illetve az elkésettség miatt hozták a negatív határozatokat. A legfontosabb beadványról, amely a töredék szavazatok sorsát vitatja, hosszú és éles szópárbaj után sem született döntés, arra a bizottság hétfői ülésén tér vissza.

Az Országos Választási Bizottság eddigi történetében még nem szerepelt a testület ülésének napirendjén olyan határozat, amely akkora vitát váltott volna ki, mint Vecsernyés Sándor beadványa, amelyben állásfoglalást kért a testülettől arról, hogy a kiesett képviselőjelöltek utáni töredék szavazatokat hogyan kell vagy nem kell figyelembe venni.
A testület hosszú időn át folytatott időnként maliciózus, hol pedig éles hangvételű vita után még arról sem igazán tudott dönteni, hogy mikor tárgyalja meg a kiskunhalasi választópolgár, Vecsernyés beadványát.
A kérdés lényege az, hogy az országos listán jóváírható-e azon jelöltek után is a töredék szavazat, akik az első forduló után visszaléptek, vagy csak azok után számolható el, illetve vehető figyelembe a töredék szavazat, akik az országos listán a második fordulóban is jelöltek maradtak. Ennek a kérdésnek a megítélése azért váltott ki még indulatokat is, mert alapvetően befolyásolja az országos lista, és ezáltal az egész választási végeredmény sorsát. Szakemberek emlékeztetnek arra, hogy 1998 nyarán, tehát a legutóbbi képviselő-választás óta módosult a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény néhány olyan rendelkezése, ami lényegesen befolyásolja a kérdés eldöntését. A vita elején Szoboszlai György, az OVB MSZP-s delegáltja kijelentette, hogy a kérdés szakmailag és jogilag egyszerű, gyorsan meghozható lenne róla a döntés. Ezzel a bizottság számos tagja nem értett egyet.
Többek között Sándorfi György emlékeztetett arra, hogy fontosabb ügyekben a bizottság döntései úgy szoktak születni, hogy hosszas vita után megszerkesztik a szöveg tervezetét, majd újabb vitában hoznak határozatot. Semmi sem indokolja azt, hogy egy ilyen nagy súlyú kérdésben elhamarkodottan döntsenek. Ezért javasolta, hogy az OVB legközelebbi ülésén, hétfőn már mindenki kész javaslattal a tarsolyában készüljön fel erre a vitára. Az MSZP delegáltja figyelmeztetett rá: az ülésen jelen van a sajtó. Szerinte aki hétfőre halasztja a döntést, túlzott jelentőséget tulajdonít az ügynek, ezt pedig Szoboszlai György a maga részéről nem vállalja. Ekkor Poczkodi Balázs, az SZDSZ delegáltja kijelentette: szerinte három percig sem kell a dologról gondolkodni, és levélben kell tájékoztatni tévedéséről a beadvány készítőjét.
Ehhez az MSZP-s OVB-tag először azt tette hozzá, hogy Vecsernyés levele egy kulturáltan megfogalmazott félreértés, majd a vita hevében egy látszólagosan kulturált blődlinek minősítette. Az SZDSZ-es Poczkodi szó szerint ezt mondta: „hadd szólaljak meg, mielőtt a bizottság végképp bohócot csinál magából”, és figyelmeztetett arra, hogy ha helyt adnának a beadványnak, az OVB egy 1989 óta működő választási szisztémát kérdőjelezne meg. Az MSZP-s Szoboszlai ehhez hozzáfűzte: „ha elfogadnánk ezt az álláspontot, az azt jelentené, hogy az SZDSZ megfosztódna gyakorlatilag valamenynyi országos listás mandátumától.” Szerinte ilyen alapon utólag megkérdőjeleződne az FKGP és az Orbán-kormány legitimitása is. Cservák Csaba, az FKGP delegáltja felhívta a figyelmet arra, hogy Poczkodi téved, mert 1989 óta többször is módosultak a választás szabályai.
Miután többen óvták bizottsági tagtársaikat a kapkodás veszélyétől, a testület úgy döntött, hogy a kérdésre hétfői ülésén visszatér. A döntés elhalasztásának megszavazása után Poczkodi Balázs, az OVB SZDSZ-es delegáltja az újságírók előtt bizottsági tagtársait pártkatonáknak titulálta, és hangoztatta, hogy ez a szakmailag szerinte indokolatlan döntés csupán arra jó, hogy az OVB további öt napra politikai bizonytalanságot teremtsen.