Elhúzódó gyöngyösi gulyásháború

A levesosztás után tegnap gyakorlatilag eldőlt, hogy „polgári demokráciát vagy gulyáskommunizmust” akarnak a gyöngyösi választópolgárok. A kampány nem kímélte a politikusokat, s megmérettetett a piros szegfű és a fideszes narancs is.

Gyöngyös belvárosában az elmúlt két hétben a Fidesz– MDF és az MSZP is erőteljes kampányt folytatott a választók megnyerése érdekében: a tömegfórumok politikusistenítő zajos hangulatával ellentében az éjszakák csendjében névtelen hívek ragasztgatták le egymás narancssárga vagy vörös tónusú utcai plakátjait. Miután április hetedikén, az első forduló napján a tanúk egybehangzó állításai s a hivatalos jegyzőkönyvek alapján a Heves megyei 3-as választókerület szocialista jelöltje érdekében aktivisták gulyáslevest osztogattak Gyöngyös két településrészén, Gyöngyöspatán és Gyöngyösorosziban, az azóta eltelt napokban kitört a gyöngyösi gulyásháború.
Először úgy tűnt, hogy a helyi választási bizottság döntése alapján a választások napján osztott gulyásleves és ital a mandátumába kerülhet az MSZP gyöngyösi jelöltjének, de a bíróság határozata szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg a kampánycsendsértés, továbbá hogy más egyéb, a szavazás kimenetelét érdemben befolyásoló jogsértés történt volna. „Polgári demokrácia vagy gulyáskommunizmus” – olvasni a Fidesz hivatalos plakátján. Aztán egy helyütt kikandikál a sebtiben felragasztott szocialista jelöltet ábrázoló plakát alól az alsó fénymásolt papírlap. Az ismeretlen alkotó „Létbiztonság, jogbiztonság, közbiztonság Magda Sándor (MSZP) módra” szöveg alatt egy töprengő portré, majd egy gondolat arról, hogy „21-ére mit főzök ki”.
– Ez gyalázat! – lép oda hozzánk egy gyermekes férfi. – Minden MSZP-s plakát le van ragasztva, a gúnyos rajzokon, amilyen itt nincs ugyan, Medgyessyt csíkos ingben ábrázolják. Ez hallatlan, ez túlmegy minden határon – mondja Nagy István. – Ezt a gulyásleveses sztorit is jól felfújták, nem tudom, miért sajnálják az ételt a cigányoktól – ömlik a panasz belőle. – Félreértés ne essék, én nem vagyok szocialista szimpatizáns, csak felháborít ez a kampány – szögezi le meggyőzésképpen. Ahogy továbbindulunk, azért búcsúzóul utánunk ereszti: ne felejtsük el, azt beszélik, hogy a fideszes jelölt luxusautóval jár és harmincötmilliós házban lakik.
Magda Sándor, a szocialisták jelöltje 17 436, Mánya Kristóf, a Fidesz–MDF jelöltje 11 420, a szabad demokrata Fodor Gábor pedig 5193 szavazatot kapott az első fordulóban. A szabad demokraták jelöltje visszalépett, s azóta a kétpólusú kampány jegyében nap mint nap tucatnyi szórólap hullott ki az itt élők postaládájából, jobbról és balról érkező üzenetekkel, ígéretekkel és agitálással.
Azt nehéz kiszámolni, hogy a gulyásháború mit okozhatott a lelkekben, de talán mozgósító ereje is volt, hiszen Kozma Katalin gyöngyösi aljegyző, a választási iroda helyettes vezetője rekord választási részvételről számol be, azaz az első forduló 9 órás választókerületi 8,52 százalékos eredményével ellentétben vasárnap ugyanebben az időpontban már 12,14 százalékos volt az arány. Gyöngyösön és a választókerülethez tartozó 14 településen 50 ezer 130 választásra jogosult él, az 58 szavazókörben többnyire sorban kellett állniuk az embereknek, hogy leadhassák voksaikat.
Gyöngyöspatán, Gyöngyösorosziban s Gyöngyös romák által lakott városrészeiben: „durandán” a „harmadik osztály” negyedben ezúttal nem történt olyan választási rendellenesség, amely a választási iroda vagy más hivatalos fórum elé került volna. A jegyzőkönyvek szerint az első fordulóban ezen a helyeken osztogattak gulyáslevest és italt a szocialisták. A „harmadik osztály” házai között porol autónk. Távolról méreget minket egy csapat helybéli. Arrébb egy beomlott ház mellett parkoló narancssárga Zsigulit toldozó-foltozó hatfős társaság.
– Bántja az önérzetünket az, hogy elterjesztették rólunk, hogy gulyáslevessel megvettek bennünket – mondja az egyik aszszony. Állítása szerint a munkahelyén, a helyi köztisztasági vállalatnál is megdorgálták ezért, holott a gulyásleves-kiméréssel egyikük se találkozott. – Az előző kormányra nem nagyon emlékszem, de a mostani jó volt, mert emelte a gyest, a családi pótlékot és a segélyeket – mondja határozottan az asszony. Ezekre a szavakra a „néhány napja” beomlott melléképület romjai közül, két férfi mellől kilép erre egy másik nő, és helyeslően bólogatva kijelenti: – Ezért szavazunk mi a hazugságos világban a piros szegfűre.
Felhördülnek az emberek, majd óriási vita kerekedik. A narancssárga Fideszt említik kioktatólag, mondván, azok kormányoztak mostanában, övék lehet a dicsőség.
Kifelé menet egy út szélén álldogáló idős férfit szólítunk meg. Ivanics Sándor kikéri magának az egész gulyásleveses gyanúsítgatást, majd azt mondja: tegnapelőtt is disznót öltek. Itt volt az egész család, ettek-ittak nagy megelégedésükre. – Még jó, hogy azért nem vádoltak meg minket – szögezi le önérzetesen.
Egy férfi fut felénk. Bőrkabátban. Szinte súgja a lehúzott ablakon át: találkozzunk valahol, itt fél, de hajlandó elmondani, hogy mi is történt valójában.
Később, a vasúti átjárónál hiába várunk. Egyhangúan fújja felénk a szél a kéményfüstöt a harmadik osztály negyede felől.