Emberi pokol a festői tájban

Recsken, a hírhedt magyar gulágon emlékmű őrzi a kommunista önkény áldozatainak emlékét. A festői környezetben fölépített brutális munkatábort nyom nélkül tüntették el, megszűnte után egyes részeit a rendszerváltást követően rekonstruálták. Az egykori rabok és hozzátartozóik a község temetőjében is síremléket állítottak.

A Recski Nemzeti Emlékpark Alapítvány a falu római katolikus temetőjében állíttatta fel a síremléket, azért, hogy az egykori tábor területén található emlékmű mellett itt is tiszteleghessenek az utódok a hősök előtt. Benkő Zoltán, az alapítvány elnöke maga is raboskodott a munkatáborban, és hosszú évek óta szorgalmazza a korabeli halálesetek tisztázását, illetve a titokban eltemetett, egykori bajtársak felkutatását. A szemtanúk és visszaemlékezők kezdeményezésére kérték fel Susa Éva orvos szakértőt, hogy kutassa át a megjelölt területet, ám a jelzett pontokon nem találtak földi maradványokat. (Susa Éva a váci rabtemetőben folytatott sírfeltárásokat, azonosította az ötvenes évek önkényének áldozatait.) A kuratórium végül úgy döntött, a temetőben emelnek emléket valamennyi fogolytárs tiszteletére, akár kideríthető volt nyughelyük, akár nem. A síremlék felállítására gyűjtést szerveztek, a költségekhez a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala is hozzájárult.
A hatalmas sziklatömbök és a kovácsoltvas láncok az egykori munkatábor elítéltjeinek sorsát is jelképezi, a gránittáblák aranybetűs, vésett feliratai az áldozatok nevét adják hírül az utókornak. A temetőben mindig akad kéz, amely virágot, gyertyát helyez el azoknak az emlékhelyén, akik igazságtalanul, erőszakkal kerültek a szép tájba pokoli módon fölépített lágerbe. Több áldozatról a mai napig sem derült ki, hová szállították titokban holttestét.