A 2001. szeptember 11-i – Egyesült Államokat ért – terrortámadást követően a közgazdászok úgy nyilatkoztak, hogy az amerikai gazdaság sorsa a fogyasztók kezében van. Ők megtették a magukét. A fogyasztás 2001. október–december között hat százalékkal emelkedett, a gazdaság pedig (meghaladva a várakozásokat) 1,4 százalékkal erősödött. Ebben szerepet játszott az amerikai kormányzati kiadások növekedése és az Afganisztán elleni támadás is, amely alacsony olajárakat eredményezett.
„Ami számomra a legnagyobb meglepetés, hogy a lakossági fogyasztás és az új lakások építési üteme nem lankadt” – mutatott rá William C. Dudley, a Goldman, Sachs & Co. közgazdásza a Financial Timesban.
Az első fél évben az amerikai gazdasági növekedés akár háromszor-négyszer is nagyobb lehet a korábbi várakozásoknál – mutatnak rá a közgazdászok. „Minden, ami a gazdaság növekedéséhez hozzájárulhat, jó úton halad” – mutatnak rá az elemzők a CNN-nek nyilatkozva. A feldolgozóipartól és a lakossági kiadásoktól kezdve az építkezésig, szinte minden januári és februári adat meghaladta a várakozásokat. Természetesen kockázatok is vannak, hiszen egyesek attól tartanak, hogy az első félévi erőteljes gazdasági bővülés kifulladhat a következő hat hónapra.
George W. Bush elnök többször azt hangsúlyozta, hogy bár néhány bátorító jel mutatkozik a gazdaságban, nem lehet tétlenül arra várni, hogy a kilábalás magától folytatódik. Ezt megerősíti, hogy aláírta azt a gazdaságösztönző csomagtervet, amely hatásait tekintve az idén 51, jövőre pedig 43 milliárd dollárt pumpál az amerikai gazdaságba. A csomagterv adókönnyítést, a munkanélküli-támogatás idejének 26-ról 39 hétre történő emelését helyezte kilátásba, s külön támogatást nyújt a tavaly szeptember 11-i terrortámadás által közvetlenül sújtott New York-i Manhattannek. Ez a következő tíz évben ötmilliárd dolláros adócsökkenést jelent a körzetnek. A csomagterv értelmében a pénzügyi vállalkozások öt évig adómentességet élveznek a tengerentúli tevékenységeiken elért profitjukon.
A csomagtervet kritizálók szerint az intézkedéseknek aligha lesz hatása az amúgy is fellendülőben lévő amerikai gazdaságra. Tény, hogy Bush már hónapokkal korábban gazdaságélénkítő csomag létrehozására ösztökélte a kongresszust, s a republikánusok több adócsökkentő javaslata sem ment át a rostán. „Az elfogadott javaslatok segíthetnek a gazdaságon, de nem lesz nagy a hatásuk” – mutatott rá Edward L. Yingling, az Amerikai Bankszövetség ügyvezető igazgatója a Wall Street Journalnek. Ennek következtében felgyorsulhatnak a vállalatok értékcsökkentési leírásai, ám nem módosul a vállalatok minimumadója, amelyet a Fehér Ház már korábban beharangozott.
Az erősödő amerikai gazdaság némileg rózsásabbá tette az idei költségvetési kilátásokat is. A negyedik negyedévi – várakozásokat meghaladó – 1,4 százalékos GDP-javulást követően a kongresszus költségvetési bizottsága 2002-ben 1,7 százalékos gazdasági bővüléssel számol. Az általa korábban prognosztizált csekély deficit ötmilliárd dolláros többletbe fordulhat át az idei pénzügyi évben, míg 2003-ben már hatmilliárd dolláros szufficittel lehet számolni. Jóllehet, ebbe nem férnek bele a Fehér Ház által felvetett kiadásnövelési és adócsökkentési elképzelései.
George W. Bush elnök adócsökkentési és katonai kiadások növelését célzó tervei ugyanis jóval nagyobb mértékben terhelnék az októberben kezdődő új pénzügyi évre javasolt költségvetés többletét, mint azt a Fehér Ház korábban vázolta – tette közzé nemrég a kongresszus legújabb számításait. E szerint a többlet mindössze 681 milliárd dollár lenne az elkövetkező tíz évre, szemben a Bush által múlt hónapban beterjesztett 1000 milliárdos prognózissal.
A jövőbeni költségvetési többlet várható apadása éles vitához vezetett a Fehér Ház képviselői és a kongresszus tagjai között, ráadásul a feszültséget még az is fokozza a demokraták és a republikánusok között, hogy novemberben kongresszusi választásokra kerül sor, ami mindkét tábor számára komoly tétet jelent. A republikánusok rendíthetetlenül védik Bush politikáját, mondván, az adócsökkentések jelentősen hozzájárulnak majd a gazdaság erősödéséhez.
A Bush-javaslatban a kiadások között jelentős helyet kapnak a hadseregnek és a belbiztonságnak szánt pénzek. A „háborús költségvetésnek” nevezett tervezetben, így többek között mérséklődnének az útfenntartásra, avagy a munkahelyi biztonság ellenőrzésére szánt kiadások, s az amerikai tőzsdefelügyeleti bizottság (SEC) sem kapná meg az ellenőrzés fokozásához kért pénzt, amelyet az Enron-botrányt követően igényelt.
***
Óvatos a Fehér Ház. A váratlanul erős első negyedévi amerikai növekedési adat után is meglehetősen óvatos az egész éves előrejelzést adó hétvégi nyilatkozatában a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója – jelentette az MTI. Az amerikai kereskedelmi minisztérium által közzétett első hivatalos becslés szerint az első negyedévben a vártnál sokkal gyorsabban, 5,8 százalékos éves ütemben nőtt az Egyesült Államok hazai össztermékének értéke. Az előzetes konszenzus 4,8-5 százalékos növekedést jósolt; a tavalyi utolsó negyedévben 1,7 százalékos növekedést mértek a végleges adatok szerint. Az első negyedévről közölt becslés a leggyorsabb növekedést jelentené az 1999 utolsó negyedéről jelentett, 8,3 százalékos éves ütem óta. A múlt heti GDP-adatsor szerint az üzleti beruházások értéke 5,7 százalékkal csökkent az első három hónapban a tavalyi utolsó negyedévi 13,8 százalékos zuhanás után. Az idei első három hónap volt az ötödik olyan negyedév egymás után, amelyben esett a beruházási érték az amerikai gazdaságban. Hubbard szerint a GDP-növekedés éves üteme a hátralévő három negyedévben átlagosan 3,5 százalékra mérséklődik az első negyedévi becslésben szereplő ütemről. A főtanácsadó szerint a magas olajár közvetlenül nem gyakorol majd jelentős hatást a gazdaságra, de a fogyasztói bizalmat ronthatja.
egykönnyen
Új holdra bukkantak a csillagászok, de nem mutatja meg magát egykönnyen
