Freedom House: szabad a magyar sajtó

A magyar sajtó ismét „szabad” minősítést kapott az amerikai Freedom House elnevezésű szervezettől. Emlékezetes, hogy a Horn-kormány idején több alkalommal is csak „részlegesen szabadnak” minősítették a hazai médiát.

Magyarország sajtója szabad – ezt állapította meg az elmúlt évre vonatkozóan a washingtoni székhelyű Freedom House. A szervezet legfrissebb jelentése hazánkat 23 büntetőponttal sorolja a „szabad” kategóriába.
Külön pontozták, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a médiára, illetve tapasztalható-e a médiát befolyásoló politikai nyomás, ellenőrzés, erőszak. Górcső alá vették azt is, van-e a médiát befolyásoló gazdasági nyomás és ellenőrzés. Az első és a harmadik szempont alapján legfeljebb 30-30, a második szempont alapján pedig legfeljebb 40 büntetőponttal sújtható egy-egy ország. Vagyis maximum száz büntetőpont kiosztását lehetővé tevő skálán az az ország minősül szabadnak, amelynek összesen 30-nál nem több a büntetőpontja.
Magyarország a jogszabályok alapján 2, a politikai nyomás szempontja szerint 8, a gazdasági nyomás szempontja szerint 13 büntetőpontot kapott.
– A rádióállomások és tévéstúdiók 70 százaléka magánkézben van. Az öt országos tévécsatorna közül három állami tulajdonú. Az állami média általában elfogultan kezeli a politikai kérdéseket – olvasható a jelentésben. Utalnak rá: az 1996-os médiatörvény előírja, a kormányzó, illetve az ellenzéki pártok osztozzanak az állami televízió és rádió felügyeleti testületének helyein.
– A korábbi években a kormányváltozások során tömegesen bocsátottak el tévés személyzetet – teszik hozzá. Mint írják: „a bírálók azt a szemrehányást teszik, hogy a jelenlegi kormány visszaélt a törvénnyel, amikor olyan felügyelőtestületeket hozott létre, amelyekben kizárólag az ő támogatói kaptak helyet, és ezzel méltánytalan befolyáshoz jutott a kinevezések, illetve a hírszolgáltatás terén. Mások szerint a hiba magában a törvényben van”.
A Freedom House jelentésében kitér arra is, hogy állandó sugárzási engedélyt kapott Magyarország első roma rádiója, a Rádió C.
– Egyes visszásságoktól eltekintve Magyarországon a nyomtatott sajtó élénk és sokszínű – olvasható a jelentésben, amely a visszásságra példaként azt hozza fel, hogy a kormányzó párt tagjai nyomást gyakoroltak a Magyar Hírlapra. A kormánypárti lapok előnyben részesülnek az állami tulajdonú vállalatok hirdetéseinél, és jobban hozzáférnek a kormányzati információhoz – írja a Freedom House.
***
Nemzetközi médiamérleg. A tavaly szeptember 11-i terrorcselekmény, majd azt követően a terrorizmus ellen megindított nemzetközi háború összességében nem rontotta a sajtószabadság világméretű helyzetét, hanem éppen ellenkezőleg, a média szabadságfoka globálisan bizonyos mértékű „mérlegjavulást” mutat – hangsúlyozza a jelentés. 186 ország közül 75-öt a „szabad”, 50 országot a „részlegesen szabad”, 61 országot pedig a „nem szabad” kategóriába soroltak. Ghána, Peru és Vanuatun idén a „részlegesen szabad” csoportból a „szabad” kategóriába került. Mongólia a „szabadból” a „részlegesen szabad” csoportba, Banglades és Haiti pedig a „részlegesen szabadból” a „nem szabad” csoportba esett vissza.