Gyűjtemény az elpusztult Tabánról

A múlt hét végétől új helytörténeti múzeummal gazdagodott a fővárosi kulturális élet. Annyi év után végre megnyílhatott a sokak szívének kedves budai negyed, a Tabán történetét, egykori és természetesen mai arcát is bemutató emlékkiállítás a Döbrentei utcában, a Virág Benedek-házban.

Buda hajdani hangulatos városrészében, a Tabánban még száz éve is pezsgő élet zajlott. A természeti és háborús csapások, majd a nagyszabású városépítési tervek azonban végül megtették a magukét. Az egykori romantikus, építészeti és népességi szempontból tekintve is sokszínű városrészből mára mindössze néhány, egészen pontosan negyven ház maradt. A múlt század első felében megsemmisült budai negyed emlékét napjainkra csupán a szerencsére szép számban fennmaradt grafikai és irodalmi ábrázolás, valamint néhány ma élő szemtanú meséje őrzi.
Hosszú évek várakozása után a Tabán mostantól már saját helytörténeti gyűjteménnyel büszkélkedhet. A május végéig ingyenesen látogatható kiállítás mindöszsze három hónapos gyűjtés után, a budavári önkormányzat 5 millió forintos támogatásával jöhetett létre.
Ugyanolyan nosztalgiával gondol a Tabánra az, aki már akkoriban is itt élt, mint aki már nem láthatta. Ezért jött létre ez a gyűjtemény – mondta el lapunknak Nagy Gábor Tamás polgármester. Az önkormányzat által tavaly felújított barokk műemlék épületben, az Apród utca és Döbrentei utca sarkán álló épülettömbben, az eredeti hasznosítási tervek szellemében kapott helyet a kiállítás, amely a remények szerint tovább bővül, részben felajánlásokból, részben pedig vásárlás útján – tette hozzá Nagy Gábor Tamás.
A gyűjtemény helyszínéül szolgáló két termet az állandó kiállítás mellett rövidesen már közösségi térként is hasznosítják. Ugyanis a jövőben rendezvények, a helyi német és szerb kisebbségi találkozók, estélyek színhelyéül is szolgál majd.
Sok kedves emlék került egy helyre most. A kiállítás alapját Fischer Árpád, az I. kerület díszpolgárának gyűjteménye adta. A korabeli festményeket, rajzokat nézve megelevenednek a régi tabáni utcák, vendéglátóhelyek hangulatai. Poldi bácsi vendéglőjéről maga Krúdy állított ki kiváló bizonyítványt. Az 1931-ben, saját kézzel írott sorait a többi nagy írónak, Márai Sándornak, Szerb Antalnak, Kosztolányi Dezsőnek és Mikszáth Kálmánnak a Tabánt magasztaló idézetei egészítik ki.
A Tabán kronológiai története mellett külön vitrint szántak a háztömbhöz tartozó egykori épületben lakó költő, Virág Benedek életének, a jelentős bázisú helyi szerbség történetének és a kerület életével összeforrott népszerű cukrászdinasztia és az Auguszt család tárgyi emlékei bemutatásának. Megismerhetjük a Tabán legjellegzetesebb festőinek – Turiák Ödön, Végh Gusztáv vagy a ma is élő, legendás művész, Zórád Ernő – több munkáját, sőt egy kis sarokban berendezett enteriőr a hajdani tabáni kocsmák hangulatát is elénk tárja. Pajor Ildikó, a kiállítás rendezője elmondta, a számtalan adományozó közül nem szívesen emelne ki senkit külön, hiszen egyformán jelentős minden darab, ami hozzájárult ahhoz, hogy legalább tárgyi emlékekben most már egy helyen tovább éljen a gyönyörű Tabán.