IMF, Világbank: elég volt?!

A nemzetközi pénzügyi és hitelfolyósító szervezetek restrikciót, az állami kiadások lefaragását, magyarán Bokros-csomagot ajánlanak a nemzetgazdaságoknak.

Kenneth Rogoff, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza a Financial Times minapi írása szerint azt javasolja az Egyesült Államoknak, hogy csökkentse kiadásait a kereslet felfuttatásával szemben, azaz: „szigorúbb legyen a fiskális hozzáállás.” – Mintaszerű egy restrikciós pénzügypolitika. Ez gyorsan eredményeket hoz, és alkalmazásával fenntartható lesz a büdzsé egyensúlya. Szükségtelen a költségvetési ösztönzők alkalmazása, sőt annak ellenkezőjére lenne szükség – jegyzi meg az IMF képviselője. Ismert, idén márciusban társaságiadó-csökkentést és a munkanélküliek fokozottabb támogatását célzó gazdaságösztönző csomagot küldött a Fehér Házba elnöki aláírásra az amerikai kongresszus; ez öt évre elosztva összesen 94 milliárd dolláros terhet jelent a szövetségi költségvetésnek, elsősorban vállalati adócsökkentések formájában, de 12,5 milliárd dollár jut a legutóbbi recesszió miatt állástalanná váltaknak szánt, kiterjesztett támogatásokra is.
Beszámoltunk róla, a Nemzetközi Valutaalap egyelőre nem folyósít segélyt Argentínának. Eduardo Duhalde argentin elnök szerint a valutaalap tízpontos követelési listát terjesztett elő, amelyet azonban nem tudnak teljesíteni. A tíz pont a költségvetési kiadások csökkentését célozná. Duhalde, aki arra számított, hogy az IMF azonnal segélyt fog folyósítani, mélységes csalódottságának adott hangot, egyben a valutaalapot is felelőssé tette az argentin gazdaság viszontagságaiért, mondván, a korábbi hitelprogramok alkalmával téves politikát támogatott a pénzügyi szervezet. Miután az IMF-fel csak ebben a hónapban kezdődnek újra a tárgyalások, Argentínában tervek szerint 20 százalékos exportadót vezetnek be, hogy ezzel is erősítsék a komoly pénzhiánnyal küszködő költségvetést. Tegnap megírtuk, nincs egyetértés az IMF válságkezelő politikájával kapcsolatosan, és a vita leginkább Argentína adósságkezelése kapcsán bontakozott ki.
Emlékezetes, Romániában nemrég az IMF szakemberei és a kormány között azért alakult ki a vita egy 383 millió dolláros készenléti hitelről, mert a nemzetközi hitelfolyósító ellenezte az energiaellátás reformjának lassítását, illetve azt, hogy pótlólagos összegeket folyósítsanak a kemény tél által is megcsapolt lakossági erőforrások pótlására.
*
Ötven év elég volt – ez a jelszava annak az USA-ból indított civil kampánynak, amely írásban és tüntetésekkel emel szót a két nagy nemzetközi pénzügyi szervezet, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap immár fél évszázados gyakorlata ellen. Az intézményeknek óriási a felelőssége a szegény és a fejlődő országok eladósodásában, az egyenlőtlenségek növekedésében. A kedvezőtlen hatású beavatkozások arra a washingtoni konszenzusnak nevezett felfogásra épültek, amely szerint a társadalmi fejlődés jó irányba állítható, ha maximálisan liberalizálják a piacot, szigorúan korlátozzák a pénzügyi mérlegek hiányát, minimálisra csökkentik az állam szerepét.