Izrael eltávolítja Arafat utódjelöltjeit

Háled Tafes személyében az izraeli hadsereg katonái tegnapra virradóra őrizetbe vették az Ezzedin el-Kasszem Brigádok betlehemi vezetőjét. E brigádok alkotják a Hamász szélsőséges palesztin ellenálló szervezet katonai szárnyát. Háled Tafes ellenállás nélkül megadta magát. A 44 éves arab férfit Izrael évek óta a felkutatandók listáján tartja nyilván.
Vele együtt egy héten belül már a második magas rangú palesztin vezetőt vetette börtönbe Izrael. Marvan Barguti, a Fatah szervezet ciszjordániai vezetője szintén őrizetben van, és vajmi kevés az esélye arra, hogy elejtsék ellene a vádat. Sőt, Ariel Saron izraeli miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy izraeli bíróság elé állítják Bargutit: a Fatah-vezetőnek több száz izraeli meggyilkolásáért kell felelnie az igazságszolgáltatás előtt. A Fatah-vezető azonban közölte, hogy a palesztin törvényhozás tagja, s ezért nem vethetik alá kihallgatásnak, hanem politikai ügynek kell tekinteni letartóztatását.
A zsidó állam feketelistáján szereplők közül sokan nem egyszerűen katonai vezetők, hanem politikai szerepet is betöltenek. Ilyen volt Barguti is, aki fiatal kora, az ellenállásban szerzett tapasztalatai és általános népszerűsége miatt sokak szerint Jasszer Arafat palesztin elnök méltó utóda lehet. Mivel az idős vezető házi őrizetben van szétlőtt rámalláhi irodájában, minél előbb meg kell találni valakit, aki egy eltévedt (?) puskagolyó után átveheti a ellenállás irányítását.
Elemzők úgy érzik, nem véletlen a „nagy halak” összefogdosása. A mostani palesztin kormányt alkotó politikusok nem rendelkeznek olyan elismertséggel, hogy Arafat esetleges elmozdítása esetén folytatni tudják az elkezdett munkát. Szaeb Erakat, Nabil Saat, Jasszer Abed Rabbo vagy Nabil Abu Rudeina ugyan nagy nevek, de nem alkalmasak a vezetésre. Bizonyos szakértők egyenesen úgy vélik, Izraelnek a célzott likvidálások utáni letartóztatási hullámmal egy célja van: megfosztani a palesztinokat minden politikusuktól, majd ha ez megtörtént, egy jól irányzott lövéssel a káoszba taszítani őket. Arra ugyanis mindenki fel van készülve, hogy Arafat után minden bizonnyal a fegyveres szervezetek fogják átvenni az ellenőrzést a Palesztin Felszabadítási Szervezet felett, akik valóban nem fognak tárgyalni senkivel, de minden addiginál keményebb terrorháborút indítanak Izrael ellen. Ebben az esetben pedig a zsidó államnak nem lenne szüksége felhatalmazásra a katonai megoldáshoz.