Képzés a romák jogi képviselőinek

Olyan ügyvédek vettek részt tegnap továbbképzésen, akik az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott Antidiszkriminációs Roma Ügyfélszolgálati Hálózatban működnek közre. – Bár hazánk még 1992-ben elfogadta a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, amely többek között feljogosítja a magyarországi kisebbségeket arra is, hogy a bíróságokon és a közigazgatásban használhatják anyanyelvüket, ez idáig szinte fel sem merült ilyen jellegű igény – közölte előadásában Kovács Péter egyetemi tanár. Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnökhelyettese emlékeztetett: most készül – és előrehaladásról számolhat be – az a magyar jelentés, amely a nyelvi chartával kapcsolatos vállalások teljesítéséről szól. – A chartával kapcsolatban a strasbourgi székhelyű Európa Tanács miniszteri bizottságától kapott ajánlásokból a hazai sajtó egy része csupán a kritikai elemeket volt hajlandó kiemelni, pedig sok pozitív visszajelzésben is volt részünk – hangsúlyozta. Az igazságügyi tárca helyettes államtitkára, Seereiner Imre kiemelte: az Alkotmánybíróság döntése szerint az Országgyűlés nem követett el mulasztásos törvénysértést azzal, hogy továbbra sem fogadta el az antidiszkriminációs törvénytervezetet.
Mint az antidiszkriminációs hálózat legfrissebb statisztikájából megtudtuk: a 2001 októbere és ez év márciusa között az ügyfélszolgálathoz összesen 520 bejelentés érkezett. A legtöbb panasz a romák részéről az ingatlannal és lakhatással kapcsolatban, illetve büntetőjogi ügyek miatt érkezett. Többen kértek ugyanakkor segítséget családjogi és munkajogi kérdésekben is. Az ügyfelektől 39 esetben diszkriminációval, kilenc esetben pedig oktatással kapcsolatos panaszok érkeztek a hálózat jogi képviselőihez.
*
A romák helyzetéről tárgyalt tegnap Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. A témáról a terület magyar képviselője, Tabajdi Csaba készített jelentést, amelyet a jogi és emberi jogi bizottság elfogadott. A dokumentum megállapítja: az európai roma közösségek helyzete az utóbbi években jelentős mértékben megváltozott, főleg a közép- és kelet-európai politikai és gazdasági átmenet, a neoliberális piacgazdaság térhódítása, valamint új migrációs hullámok miatt. (MTI)