Öngyilkosságok Jugoszláviában

Néhány óra leforgása alatt két jugoszláv politikus is önmaga ellen fordította fegyverét. Az egyik a Scheveningenbe invitált Vlajko Sztojilkovics volt rendőrminiszter, a másik pedig Miodrag Kovacs szövetségi munka-, egészségügyi és népjóléti miniszter, akit pénteken hajnalban halva találtak madridi hotelszobájában.

Néhány órára rá, hogy a szövetségi képviselőház alsóháza is elfogadta a hágai törvényszékkel való együttműködésről szóló törvényt – amellyel elhárultak az akadályok a vádlottak kiszolgáltatása elől –, az egyik hágai körözött, Vlajko Sztojilkovics, Milosevics egykori belügyminisztere – akinek neve Milosevicsével együtt szerepel a koszovói vádiraton – a belgrádi szkupstina bejáratában csütörtökön este főbe lőtte magát.
Tette ismét felizzította a politikai hangulatot Szerbiában. Terjedelmes búcsúlevelében ugyanis a scheveningeni börtöntől és a felelősségre vonástól rettegő Sztojilkovics haláláért (a tudósítás továbbításának pillanatában az orvosok még küzdöttek életéért) a szerbiai kormánykoalíciót, az „országrontó” DOS-t tette felelőssé, amelyet nem kevesebbel, mint hazaárulással vádolt meg. Név szerint is felsorolta azokat, akik „semmibe vették az alkotmányt és a törvényeket”, s akik „veszélybe sodorták az országot és a szerbség létét”. Ezek pedig nem mások, mint Szerbia és Jugoszlávia aktuális vezetői: Djindjics szerb miniszterelnök, Kostunica jugoszláv elnök, Mihajlovics belügyminiszter, Labusz szövetségi kormányfőhelyettes. De ezzel nem merül ki a búcsúlevélben megvádoltak listája, mert a montenegrói ellenzékieket – valamikor Milosevicsék szövetségeseit – például politikai köpönyegforgatóknak nevezi, akik elárulták választóikat.
A szerbiai ellenzék – a szocialisták és a radikálisok – nem sokkal a lövést követően már kivonultak a törvényhozás épülete elé tüntetni a DOS ellen a haza védelmében, s még tegnap délután is ott tiltakozott mintegy ezer ember. Az agreszszívan fellépő „hazafiak” DOS-ellenes jelszavakat skandáltak, s követelték, hogy Vojiszlav Seselj, a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt vezetője szóljon hozzájuk. Bántalmazták a járókelőket, akik nem vették tragikusan, hogy a háborús bűncselekményekkel vádolt volt rendőrminiszter maga ellen fordította fegyverét.
A látványos öngyilkossági kísérlet politikai hullámverése olyan magasra csapott, hogy maga Kostunica elnök is írásos nyilatkozatot adott ki a „tragikus esemény” kapcsán, amely „figyelmeztetés a hazai politikai közvéleménynek, de a nemzetközi közösségnek is”. Az utóbbinak felrója, hogy állandóan feltételeket szab Jugoszláviának, nyomást gyakorol rá és diktálja, hogyan viselkedjen. A hazai pártokat pedig figyelmezteti, hogy nem menekülhetnek a felelősség elől azért – mint fogalmazott –, amit a hatalomtól megittasodva tettek, de nem kellett volna tenniük, vagy elmulasztották megtenni. Beszédéből kiviláglik, hogy valamiféle megbékélésre, pártok feletti nemzeti egységre törekszik, de azoknak az „értékeknek” az alapján, amelyeket inkább a Sztojilkovicsékhoz közel álló politikai erők képviselnek. Kimondatlanul is egyetért a szocialistákkal, akik szerint e tragikus esemény a „hágai törvény” meghozatalának a következménye. Zsarko Koracs, a DOS egyik vezetője elfogadhatatlannak tartja, hogy az öngyilkossági kísérletnek politikai üzenetet adjanak.
Graham Blewitt, a hágai törvényszék főügyészének helyettese „megdöbbenéssel értesült” az egyik vádlott öngyilkossági kísérletéről. Mint közölte, úgy tudták, hogy Sztojilkovics a törvény elfogadása után feladja magát a törvényszéknek, ám ha ezt nem tette volna meg, akkor elvárták volna letartóztatását.
A szocialisták szerint a montenegrói Miodrag Kovacs szocialista néppárti miniszter halála is összefüggésbe hozható a „hágai törvénynyel” és Sztojilkovics tettével. Mindketten így adtak nyomatékot politikai tiltakozásuknak. Egyes lapok viszont Kovacsot egy törvénytelen gyógyszerbehozatallal hozták kapcsolatba.
A „hágai törvény” egyébként nem váltott ki nagy elismerést külföldön. Az Egyesült Államok viszszafogottan üdvözölte elfogadását, megvárja azonban, amíg Belgrád „effektív tettekkel” is alátámasztja együttműködési szándékát. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet szerint pedig a törvénnyel Jugoszlávia nem tett maradéktalanul eleget kötelezettségének.

ET-tagság ősszel? Jugoszláviának legkésőbb szeptemberben csatlakoznia kell az Európa Tanácshoz (ET) – közölte tegnap egyhetes jugoszláviai látogatása végeztével Claude Frey, az ET parlamenti közgyűlésének jelentéstevője. Frey, illetve az általa vezetett ET-küldöttség tárgyalt belgrádi, podgoricai és pristinai politikai vezetőkkel. (MTI)