Problémamentes viszony Szlovéniával

A magyar–szlovén kapcsolatok nagyon jók. Mi szlovének a magyarokat tartjuk a legjobb szomszédainknak, és gyakorta hallottam ugyanezt magyaroktól is velünk kapcsolatban – mondta lapunknak adott interjújában a megbízatása lejártával rövidesen távozó Ida Mocvirnik asszony, Szlovénia budapesti nagykövete.

Ön nemsokára elköszön tőlünk. Hogyan értékelné az itt töltött négy évet, elsősorban kétoldalú kapcsolataink fejlődése szempontjából?
– A magyar–szlovén kapcsolatok nagyon jók. Mi szlovének a magyarokat tartjuk a legjobb szomszédainknak, és gyakorta hallottam ugyanezt magyaroktól is velünk kapcsolatban. Jó alapokról indultunk a 90-es évek elején, és együttműködésünk azóta is töretlenül fejlődik. Árucsere-forgalmunk állandóan növekszik, immár elérte az ötmillió dollárt, ami igen szép összeg, ha figyelembe vesszük, hogy Szlovénia milyen kis ország. Politikai téren az együttműködés roppant dinamikus, mind a legmagasabb állami vezetői, mind szakértői szinten, legkivált a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, mint például az uniós tagság és a jövő Európájáról kialakítandó közös perspektíva.
– Említette közös törekvésünket, az uniós tagságot; Szlovénia esetében még a NATO-tagság is megvalósulás előtt áll. Az utóbbi népszerűsége azonban csökken. Milyen külső-belső okokra vezethető ez vissza, és felébredhet-e a szlovén polgárokban a kétely az uniós tagság iránt is?
– A NATO-val kapcsolatos helyzet igen sajátságos. A legfőbb ellenérv az, hogy senki nem fenyeget bennünket, és hogy a NATO-tagság sokba kerül. Igaz, hogy pillanatnyilag semmi sem veszélyezteti a biztonságunkat, de a dolgok változnak, nem tudhatjuk, milyen irányba fejlődik a világ. Ami a költségeket illeti, azok valóban magasak, de Szlovéniának akkor is fel kell fegyverkeznie, ha nem csatlakozik katonai szövetséghez és az talán még többe kerülne. A NATO-tagságért folytatott kampány nálunk igazából csak az idén januárban kezdődött, s remélem, hogy az elutasító vélemény gyorsan megváltozik. Az európai uniós tagság támogatottsága egyöntetűbb. Tény azonban, hogy bizonyos érdekérvényesítő csoportok veszélyeztetve érzik pozícióikat a csatlakozás által, mint például az agrárlobbi, amely tart az állami támogatások csökkenésétől. Ezzel kapcsolatban is van tehát némi kétely, de a szlovén közvélemény elfogadta a közös Európa perspektíváját.