Sikertelen csúcstalálkozó a kaszpi olajról

Eredménytelenül ért véget a türkmenisztáni Asgabatban a Kaszpi-tengerrel határos öt ország államfőinek csúcstalálkozója. Az orosz, iráni, kazah, azeri és türkmén elnökök megbeszélésén a tervekkel ellentétben nem sikerült megállapodni a Kaszpi-tenger alatt fekvő olajkészletek felosztása körül húzódó vitában. A csúcs sikertelenségét már előre vetítette, hogy a gazeta.ru orosz internetes lap híre szerint tegnap, a tervezett aláírás reggelén a házigazda türkmén elnök nyilvánosan panaszkodott, amiért az éjszaka folyamán a szakértők kihúzták a megállapodástervezet összes érdekes, lényegi pontját, így az csak konkrétumok nélküli, mindössze a kívánságokat rögzítő üres papír maradt.
Vlagyimir Putyin orosz, Nurszultan Nazarbajev kazah és Heydar Aliyev azeri elnök a Kaszpi-tenger erőforrásainak hatékony kiaknázása előtt a tengerfenéknek az érintett államok tengeri határának nagyságát alapul vevő arányos felosztását szorgalmazza, Mohammed Hatami iráni elnök és a házigazda Türkmenisztán elnöke, Saparmurat Niyazov pedig egyenlően osztaná fel az öt állam között. Oroszország álláspontja az, hogy a Kaszpi-tengerre kijárattal rendelkező országok, mivel nem azonos mértékű partjuk van, nem követelhetik jogosan a tengerfenék egyenlő mértékű felosztását. A partszakasz hosszának megfelelően Kazahsztán része több mint 29 százalék, Azerbajdzsán és Türkmenisztán több mint 19, Oroszország mintegy 19, Irán pedig 14 százalékban részesedhet. Ezenkívül tény, hogy a felderített készletek többsége a kazahsztáni szektorban található. A becslések szerint a Kaszpi-tenger alatt található a világ harmadik legnagyobb kőolaj- és földgázkészlete a Perzsa-öböl és Szibéria készletei után. A kincseken korábban a Szovjetunió és Irán osztozott. A Szovjetunió 1991-es felbomlása – s a három ország megjelenése – új rendezést tett szükségessé, de a feleknek mindeddig nem sikerült megegyezniük.