Szellemi műhellyé vált

Korabeli feljegyzések szerint Veszprémben volt az ország első főiskolája, ahol a XII. században a hét szabad művészet mellett jogot is oktattak. Szerénytelenség lenne az 1949-ben alapított egyetemet a tatárjárás után megszűnt főiskola közvetlen jogutódjának tekinteni, de aki nem becsüli meg a múlt örökségét, nem érdemli meg a jövőjét sem – vallják Veszprémben.

Tíz-tizenkét éve alig hatszáz hallgatója volt az egyetemnek, 2000-ben pedig több mint ötezer diák tanul a mérnöki és a tanárképző karon. A nemzetközi elismertség jele, hogy több oktatójuk külföldön vendégprofesszor, tiszteletbeli doktoraik között sok a Nobel-díjas tudós.
A Veszprémi Egyetem – a nagy múltú keszthelyi mezőgazdaság-tudományi karral sikeresen végrehajtott integráció után – a fejlődés magasabb lépcsőfokára ért. Olyan szellemi műhely jött létre, amely magában rejti az intézmény rövid időn belüli Közép- és Észak-Dunántúl regionális tudományegyetemévé válásának lehetőségét. Az utóbbi évek intézkedései nyomán az egyetem közelebb került stratégiai elképzeléseinek megvalósításához a képzésfejlesztés területén a szakok számának, a hallgatói létszámnak a növelése, az oktatás kulturált körülményeinek biztosítása, az Európai Unió keretprogramjaihoz való csatlakozási lehetőség megteremtése, az informatikai fejlesztések felgyorsítása terén. Az egyetem fontosnak tartja, hogy anyagi okok miatt egyetlen tehetséges fiatal se szoruljon ki a felsőoktatásból, ezért növelni kívánja a piaci viszonyoknál olcsóbb kollégiumi helyek számát. Az intézmény vezetői szerint ahhoz, hogy az egyetem valóban tudományos műhely legyen, iskolájukban a jövő társadalmának kiválóságai nevelődjenek, a tudományos kutatás feltételeinek fejlesztésére, bővítésére nagy hangsúlyt kell helyezni. Az egyetemen működik az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkárság támogatásával létrejött Közép-dunántúli Regionális EU 5 Kontaktpont, amely az Európai Unió keretprogramjában való eredményes magyar részvételt kívánja elősegíteni a régióban.
A felsőoktatási integráció a Veszprémi Egyetem életében nagy előrelépést jelentett. Az oktatás és kutatás területén kiteljesedett a képzés, nőtt az intézmény kínálata: mérnöki, tanári és agrártudományi karok egyesültek. Az integráció magával vonta a nagy múltú és kínálatában kibővült mérnöki kar osztódását: létrejött a Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet és a Gazdaságtudományi Intézet. A karok, szakok és szakirányok számának emelkedésével az „áthallgatás” lehetősége is megnőtt, például egy természettudományi karon tanuló diák akár színháztörténetet is hallgathat. Nőtt a karok közötti átjárhatóság, javult a karok közötti kutatási együttműködés.
Sok minden történt az elmúlt esztendőben a Veszprémi Egyetem életében. Jobb körülmények közé került például a testnevelés, a föld- és környezettudományi tanszék, sikerült megvalósítani az egyetem egyik régi vágyát, az egyetemi üzemeltetésű könyvesboltot. A kormányzat az intézményfejlesztési tervet megvalósító projektet A minősítésűnek ítélte. Kiemelendő, hogy a Széchenyi-tervből, illetve a nemzeti kutatási-fejlesztési pályázatokon a Veszprémi Egyetem kutatói, oktatói sikereket értek el. Öt olyan nyertes konzorciumi pályázat született, amelyben az egyetem a konzorciumvezető, hét továbbiban bedolgozó és alvállalkozó volt, kutatás-támogatási vonzatuk több száz millió forintra tehető.
Az egyetemi tanács elfogadta és beterjesztette a magyar akkreditációs bizottsághoz a műszaki informatikai kar létesítésével kapcsolatos dokumentumokat. A veszprémi vár egyik épületében pedig – amit a legutóbbi időkig az államigazgatási főiskola használt – ez év februárjától már egy száz-száztíz fős kollégiumot tud az intézmény működtetni. 2002 januárjában Gaál Zoltán, a Veszprémi Egyetem rektora, a régió meghatározó vállalatainak vezetőiből megalapította a társadalmi szenátust, amely testület feladata, hogy felügyelje a társadalmi-gazdasági igényeknek való megfelelést, segítse az egyetem hosszú távú stratégiájának megvalósulását.