Tolna megye ékessége a gemenci erdő

Tolna megye délkeleti szögletében fekszik a Duna–Dráva Nemzeti Park gemenci tájegysége. A hatalmas kiterjedésű erdőség a Duna partján több megyét is érintve Szekszárdtól indul, Mo- hácsnál, Bajánál ér véget, s át-átlép a Dunántúlról a Duna–Tisza közére is. E különleges táj gazdag hal- és vadállománya, erdősége évszázadok óta, újabban pedig növekvő idegenforgalma által ad megélhetést az itt élőknek.

Ha csendre, nyugalomra vágyik az utazó, aligha találhat másutt Magyarországon a gemenci erdőnél alkalmasabb helyet, szebb természeti látványosságot. A halódó Szigetközön kívül sehol nincs ma már olyan, a folyó által öt-hat évente rendszeresen elöntött, összefüggő terület, mint amilyen a gemenci a Duna mentén. A természet e vadregényes, csodálatos alkotását a folyó apadó-emelkedő, ki-kiöntő vize hozta létre. A tájvédelmi körzet kivételesen gazdag élővilágának az évszázados fák, az ártéri erdők, a folyó holtágai, szigetecskéi, belső tavai nyújtanak védelmet.
Az elmúlt évek növekvő idegenforgalma azt jelzi, hogy ma már a természetjárók kedvelt kirándulóhelyei közé tartozik a térség. A gemenci erdő – a fokozottan védett területeit leszámítva – bejárható. A MÁV május 1-jétől október végéig menetrendszerűen közlekedteti a Gemenc erdei kisvasutat. A kisvasút Pörbölyből indul, az erdőség legszebb részein halad át, s érkezik meg a bárányfoki végállomásra. A harminc kilométeres szakaszon a Duna– Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. közösen alakítottak ki megállóhelyeket azért, hogy a vendégek a vonatról leszállva is gyönyörködhessenek a táj szépségeiben. Az egyes megállóhelyeket az utóbbi években felújították, bővítették, esőbeállókat, főzésre alkalmas helyeket, tisztálkodólehetőségeket, a gyermekek részére modern, divatos mászókákat, számtalan madár- és vadlest, egyéb megfigyelőhelyeket építettek. A MÁV-tól kapott információk szerint évente tízezres nagyságban növekszik a vendégforgalom. A gemenci erdő különösen kedvelt célpontja az erdészeti szakképzéssel foglalkozó intézmények tanulóinak, de más iskoláknak is. Részükre lehetőség van erdő- és vadgazdálkodásról szóló ismeretterjesztő filmek bemutatására, egyéb szervezett programok lebonyolítására is erdei iskolaként a bárányfoki szabadidőközpontban. Nekik rendezik meg évente – most már hagyományosan – az erdők hetét. Rendszeresen érkeznek külföldi és hazai szakmai csoportok is, hogy tanulmányozzák a táj természeti értékeit. Mivel Gemenc jelentős része fokozottan védett, ezért szükség volt úgynevezett tanösvények kialakítására is. A növekvő forgalomra tekintettel további újabb tanösvények, bemutatóhelyek, múzeumok létesítése szerepel a tervekben. Pörbölyön vadászati múzeum van, ám szeretnének közös összefogással létrehozni halászati és trófeamúzeumot is.
A szeptemberi szarvasbőgés a vadászati idény csúcspontja. Podermayer Vilmos vadászati felelős szerint a gemenci erdő európai hírnevét a különleges szépségű, mintegy 1000-1200 gímszarvas jelenléte alapozta meg. Vadászati szempontból azonban jelentősebb az a 2,5-3 ezres vaddisznóállomány, amely a mintegy 18 ezer hektárnyi vadászterületen él. A cég öt vadászháza rendszerint telt házzal működik a vadászati idényben.
Ma a gemenci erdőt körülvevő településeken úgy gondolkodnak, hogy a természet nyújtotta lehetőségeket kiegészítik saját, önálló turisztikai kínálataikkal. Így tesznek például Sárközben, ahol Magyarország egyik legszínesebb népművészete található. A kistérséget híres szőtteseiről ismerik, de érdemes megtekinteni állandó néprajzi és helytörténeti kiállításaikat is. Így tesz Szekszárd, Tolna megye kulturális központja, a jó minőségű vörösborok hazája is. Baja, Mohács és más települések is ki kívánják használni a gemenci erdő által nyújtott lehetőségeket. Egyre több jó minőségű szálláshely létesül a térségben. A falusi turizmusban érdekelt családok száma is évről évre növekszik, és bővül azok köre is, akik sétakocsikáztatással, tereplovaglással foglalkoznak.