Üdvözlet a győzőnek

A szocialista és szabad demokrata elvtársaknak minden okuk megvan az örömre. Folytatódik az, ami 1990-ben véget ért, majd 1994-ben váratlanul újrakezdődött.
A győztest mindig megilleti az elismerés, de tisztelet nem mindig jár érte. Így van ez különösen akkor, ha a felek egyike mindvégig minden eszközt bevetve harcolt. A győzők szellemi zsoldosai most azon szörnyülködnek, hogy a Fidesz az előző két hétben micsoda negatív kampányt folytatott. Pedig pontosan tudják: a Fidesz az utolsó két hétben nem tett mást, csak átvette az MSZP és az SZDSZ négy éve folytatott lejárató kampányának stílusát és módszereit. Azt is tudniuk kell, hogy a választást a Fidesz-Magyar Polgári Párt nyerte meg szövetségeseivel együtt. Jó, ha nem felejtik el: a polgári Magyarország felébredt Csipkerózsika-álmából, s többé nem engedi, hogy bármit elvegyenek tőle.
Kormányalakítási lehetőségeit a baloldal a Fidesz rossz kampányának köszönheti. Az MSZP és az SZDSZ alkalmatlan ugyan a kormányzásra, de a demokratikus játékszabályok értelmében ezt most mégis megteheti. Sajnos bebizonyosodott, hogy a négy éven át folytatott mocskolódás a lakosság jelentős részére hatott: tehát nem hiába hazudoztak, rágalmaztak és gyalázkodtak. A sikerhez kellett az Eörsi Mátyások, Bauer Tamások, Keller Lászlók, Szabó Zoltánok és Szanyi Tiborok pitbullszerű kitartása és hiperaktivitása. Szükség volt a három országos napilapra, plusz a megyei újságok sokaságára, amelyek professzionális pártlapként szolgálták az MSZP-t és az SZDSZ-t. A szerkesztőségek dicséretes kitartással, megállás nélkül dolgoztak. De ne feledkezzünk meg a 168 Óráról, az ÉS-ről, a HVG-ről, a Blikkről, a Metróról és a többi igazán színvonalas és elfogulatlan balliberális fórumról sem. Mindenki tette a dolgát: Juszt László, Bolgár György, Fiala (keljfel) János, Popper Péter, Veér András stb. Ringbe szállt korunk hőse, a balliberális világ erkölcstelenségének emblematikus figurája: Kende Péter, aki Orbán Viktorról készített szennyirományával szállt be a választási kampányba. De megdicsérhetik a kereskedelmi televíziókat is: ami szellemi kacat létezik a világon, azt mind a nézőikre zúdították. A bugyit nem viselő Anettkát és a bugyit viselő férfiakat. Trágár szellemi törpéket és jobb sorsra érdemes, prostituálódott akárkiket és késő kádári senkiket. Miféle televízió az, ahol a Kokó bokszmérkőzésén szurkoló miniszterelnököt rendszeresen mutatják a német televíziósok, de a magyar RTL-en egyetlenegyszer sem közlik a nézőkkel, hogy kit látnak? George Soros is megtette a magáét. Ron Werber Izraelben és Romániában kipróbált kampányelemekkel operált. Négy éven át áradt a gazság. És akik mindezt csinálták, közben folyamatosan féltek. Legalábbis ezt állították magukról.
A Fidesz vezetői pedig elfeledkeztek arról, hogy akit szünet nélkül sárral dobálnak, az előbb-utóbb úgyis sáros lesz. És gyanús. Mert miért hagyja magát besározni…? Most olyanok kerültek hatalomra, akik szerint csak tízmillióan vagyunk. Üdvözlet a globalizmus, az internacionalizmus, a nyílt társadalom, a másság és az EU fanatikus híveinek. Csak remélhetjük, hogy a kettős (MSZP–SZDSZ) kötődésűek már letettek arról a szándékukról, hogy a történelem ne legyen többé érettségi tantárgy.
Talán kissé elavult, régi Himnuszunkat is meghagyják. Tudjuk, hogy szívesebben énekelnek Verdit.
Elgondolkodtató, hogy olyan pozíciók elosztása folyik, amelyeket az alkotmány szerint már hosszú évekre betöltöttek. Állítólag keresik az MNB új elnökét. (Ezt most cáfolják, de 1994-ben is lemondatták Bod Péter Ákost.) A televízióban ismeretlenek leszedik majd az ajtókról a kormánybarát vezetők nevét. Készül a szép új világ. Kovács elvtárs a választások éjszakáján közölte, hogy sokak ellenére volt, ami az előző két hétben történt. És amit ők műveltek négy éven át, az nem volt sokak ellenére? Hogy van az, hogy minden művész és sportoló, aki balliberális, az nemzeti szimbólum, de a jobboldali érzelműeknek nem lenne szabad politizálniuk? Hogy jön ahhoz egy Puszta Béla nevű neokommunista senki, hogy leszólja Egerszegi Krisztinát és Kovács Kokó Istvánt csak azért, mert egyetértenek Orbán Viktor politikájával? Aggódunk, mert van rá okunk. Idézzük például Lévai Katalin „független” szocialista szakértőt: ha győz a szociálliberális oldal, akkor mindent meg kell tenni azért, hogy megváltoztassák a fiatalok történelemszemléletét. Mindezt az oktatás keretében kell megtenni azért, hogy a fiatalokat ne lehessen olyan könnyen a „hazaszeretettel fanatizálni”.
Ilyen oktatási rendszerünk már volt: 1948-tól négy évtizeden át.
De vajon kit veszélyeztetnek a hazájukat szerető fiatalok?
A szocialista és a szabad demokrata pártra szavazók hatalomra juttatták a vörös burzsoáziát és a nemzetellenes csoportokat is.
Ugye nem ez a harc lesz a végső?
És a múltunk is megmaradhat?
A szerző politológus, publicista, a miniszterelnök főtanácsadója