Védője felmentetné Tasnádit

„Ez az ügy a magyar igazságszolgáltatás szégyene. Arra példa, hogyan gyűrheti maga alá a rendőri önkény az igazságszolgáltatást – jelentette ki perbeszédében Tasnádi Péter védője, Szikinger István, és hozzátette: – Ez ellen tiltakozom, mint ügyvéd, mint állampolgár és mint a rendőrséghez közel álló, rendőrnemzedékeket oktató tanár.” Az egész tárgyalási napot szinte teljesen kitöltő, rengeteg részletre kitérő védőbeszédében az ismert ügyvéd védence felmentését indítványozta. A lapunknak nyilatkozó Tasnádi Péter nem bízik abban, hogy a hamarosan várható ítélethozatalkor ártatlannak bizonyul majd.

Változatlanul rendkívüli biztonsági intézkedések mellett folytatódott tegnap a Pest Megyei Bíróságon a bűnszervezet létrehozásával és más súlyos bűncselekményekkel vádolt Tasnádi Péter és tíz vádlott-társa bűnpere. Szikinger István, Tasnádi védője perbeszédében azt állította, hogy a hatóságok az ügyben szándékosan meghamisítják az igazságot. A cinizmus tetejének nevezte ezt a büntetőeljárást, és kijelentette, hogy az egész Tasnádi-ügy mögött magas rangú rendőri vezetők, végső soron Orbán Péter országos rendőrfőkapitány és Pintér Sándor belügyminiszter állnak. Szikinger István tanúkat idézve közölte, hogy védence ellen azért indult eljárás, mert üzleti vitába keveredett a józsefvárosi piac őrzésével kapcsolatban a belügyminiszterrel. Véleménye szerint ezt Sándor István, az azóta már megszűnt Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt nyomozója és Kőrösi Imre volt MDF-es országgyűlési képviselő is alátámasztotta vallomásával. Hozzátette: „Amikor tisztességről beszélek, nem csak moralizálok, hiszen a tisztességes eljáráshoz való jogot mint alapelvet rögzíti a büntetőeljárási törvény is.” Az ügyvéd úgy vélte, hogy az ügyben nem szabadna ítéletet hozni, mert az azt jelentené: „a bíróság megadta magát a rendőri önkénynek”.
Az ügyvéd hosszasan ecsetelte azt, hogy az első vádpont hamis tanúvallomásokon alapul. Az ügyészség szerint egy 1992-ből származó, ötvenezer forintos elszámolási vita miatt Tasnádi többször, évek múltán is megverette Ignácz Attilát, illetve fenyegette élettársát. A védőügyvéd hangsúlyozta, hogy Ignácz Attila, a vád tanúja nem szavahihető, amit az is bizonyít, hogy a rendőrségi nyomozás során öt olyan különböző vallomást tett, amit később módosított vagy visszavont. Hozzátette: Ignácz vallomásai alapján nem lehetett volna eljárást indítani Tasnádi Péter ellen.
Perbeszédében azzal is érvelt, hogy szerinte Tasnádi nagyon sokat beszélt a tárgyaláson, de sohasem keveredett ellentmondásba önmagával, mert az igazat mondta. Szikinger István mindezekre tekintettel védence felmentését kérte.
*
Az emberi jogok sárba tiprásának nevezte azt a tényt a lapunknak nyilatkozó Tasnádi Péter, hogy 32 hónapja tartják fogva ítélet nélkül. Szerinte a bíróság csigalassúsággal halad az ügyben, és úgy látja, hogy a 43 tárgyalási napon szinte alig történt érdemben valami. Hangsúlyozta, hogy koncepciós ügy áldozatának érzi magát, aminek alapja szerinte a Pintér Sándor belügyminiszter és közte lévő gazdasági érdekellentét. Tasnádi kifogásolta a Magyar Nemzetnek a vele kapcsolatban megjelent egyik-másik írását is, és azt állította, hogy lapunk egy olyan Németországban folyó ügybe igyekszik őt belekeverni, amelyhez neki semmi köze. Kijelentette: „Nem bízom a magyar igazságszolgáltatásban, mert a politika erős befolyása alatt áll.”