A fellendülés első jelei

A külkereskedelmi forgalom a várakozásokkal ellentétben bővült az első negyedévben. A magyar gazdaságban is érződik a nyugat-európai fellendülés. Megfordult azonban az import trendje: a fejlődő országokból származó behozatal dinamikája drasztikusan megugrott. A Fülöp-szigetekről négyszer, Malajziából 122 százalékkal több áru származott, mint tavaly, a bázisidőszakban.

Csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya az első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest. A KSH jelentése szerint az áruforgalmi egyenleg az idei év első három hónapjában 850,2 millió euró volt, 131,2 millió euróval kevesebb, mint az elmúlt év első negyedében. Ez az érték 8,65 milliárd eurós export- és 9,5 milliárd eurós importérték mellett alakult ki. A rendelkezésre álló adatokból az olvasható ki, hogy az idei első negyedévben 6,1 százalékkal nőtt az export, míg a behozatal dinamikája négy százalékkal erősödött.
A számok – kedvező módon – eltértek az előzetes elemzői várakozásoktól, amelyek, tekintettel az elmúlt év első negyedében tapasztalt rendkívül erős külkereskedelmi dinamikára, visszaeséssel számoltak úgy az exportban, mint az importban. Kedvező, hogy a vámszabadterületekről származó export 14 százalékkal emelkedett, ami azt jelzi, hogy a tavaly még gyengélkedő külpiacainkon megindult az élénkülés. Ide tartozik, hogy Magyarország legfőbb piacán, az EU motorjaként is számon tartott Németországba az év első három hónapjában 8,3 százalékkal emelkedett a hazai export üteme, noha tavaly még számottevő visszaesést regisztrált ebben a viszonylatban a vámstatisztika. Trendváltást jelez az importforgalom iránya is. A fejlett országból származó hazai behozatal 4,8 százalékkal esett vissza az év első negyedévében, viszont számottevően, 46,8 százalékkal emelkedett meg a fejlődő országokból származó import. A Gazdasági Minisztérium elemzése szerint főként a vámszabadterületen lévő cégek miatt rendeződött át az import. Csökkent ugyanis a fejlett országokból származó behozataluk, amit minden bizonnyal a fejlődő országokból származó termékekkel váltottak ki. A gazdasági tárca jelentésében megjegyzi, hogy „különösen magas” bővülés mutatható ki a Fülöp-szigetekről származó importnál, amely gyakorlatilag négyszeresére nőtt az elmúlt évben mért értékhez képest. Malajziából 122 százalékkal, Kínából pedig 75,5 százalékkal érkezett több áru az idei év első három hónapjában ahhoz képest, mint amit az elmúlt év hasonló időszakában mértek. Mindezt egybevetve a GM megállapítja, hogy további 443,8 millió euróval romlott a fejlődő országokkal szemben a magyar külkereskedelmi mérleg.

Erős kezdés után visszaesés? Belyó Pál, az Ecostat igazgatója az év hátralevő részében az exportforgalom további javulására számít, de úgy véli: az év egészében a kivitel és a behozatal dinamikája mindenképpen elmarad majd a tavalyitól. Az Ecostat 2002-re a tavalyit kissé meghaladó, 3,7 milliárd eurós külkereskedelmi deficitet prognosztizál. A GKI ennél lényegesen magasabb, 5-5,5 milliárd eurós áruforgalmi hiányt valószínűsít. Hegedűs Miklós ügyvezető igazgató szerint a kivitelben 4-5 százalékos, a behozatalban pedig nyolcszázalékos növekedés várható éves szinten.