A győzelem emléke Franciaországban

Ötvenhét évvel ezelőtt május 8. a II. világháború végét jelentette Franciaországban. A fasizmus felett aratott végső győzelem, fontos ünnep, neves évforduló és munkaszüneti nap is egyben. A pihenőnap ellenére az újonnan alakult kormányt és annak összetételét már most is sokan bírálják.
A Jean-Pierre Raffarin által megnevezett 27 politikus közül mindössze negyedük töltött be fontosabb állami pozíciót eddigi pályafutásuk során, írja tegnapi számában a Le Figaro. Kiemelik továbbá azt a tényt is, hogy a közelmúltban négyen, már Jacques Chirac pártjában (RPR) is pályáztak az elnöki székre. A jobboldalt képviselő vezetők szerint sem vall nyitott szellemre az, hogy a miniszterek nagy része elkötelezett Chirac-szimpatizáns, ugyanis szerintük ez csak késlelteti a hatékony munkát. Az új miniszterelnök első nyilatkozatában „akciókormánynak” nevezte a kedden kinevezett irányító testületet, hangsúlyozva, hogy kabinetje az államhatalom tekintélye és a szociális partnerek közti párbeszéd két pillérére kíván támaszkodni. Egyúttal leszögezte, hogy a kormány nem átmeneti megbízatásként kezeli a rábízott feladatot, a júniusi törvényhozási választásokon túlívelő időszakra összpontosít. Jean-Marie Le Pen szerint az újonnan kinevezett „ideiglenes” kormány még a folyamatban lévő ügyeket sem lesz képes megoldani, nemhogy előre-lépni.
Eközben a miniszterelnök kedd esti tévényilatkozatában ismertette feladatainak főbb pilléreit. Ezek szerint a legfontosabbnak tartja a társadalmi dialógus helyreállítását és egy, az általa kezdeményezett átfogó tanulmány elemzését a gazdaság helyzetéről. Franciaország tehát a győzelemre emlékezik, de az új kormányt érintő kritikus hangnem tükrében aligha lehet kétséges, a 2002. május 5-én Jacques Chirac által elért sikereket nem csak a történelmi távlatok homályosítják el.