A látványosan fejlődő kerület

Lassan átalakul, megújul a Ferencváros. Elnyerte az ingatlanfejlesztési szakma „Oscar-díját”. A 2002-es adatok szerint kilencszáz lakást lebontottak, ezerhétszáz új épült, ötszázat felújítottak. A rehabilitációra, a magántőke bevonásával eddig ötvenmilliárd forintot költöttek. Magánberuházásban az év végéig még elkészül 63 új lakóház 2238 lakással, továbbá 4 szálloda, 4 irodaház, 1 parkolóház, 1 szolgáltatóház, 1 hangversenyterem, összesen 28 milliárd forintért. Gegesy Ferenc szabad demokrata polgármester tizenkét éve vezeti a IX. kerület önkormányzatát.

Az MSZP–SZDSZ kormányra kerülése kedvező változást hoz önnek?
– Az eddigi három ciklusban az önkormányzat úgynevezett ellenzéki önkormányzat volt. Például, amikor 1994 és 1998 között a szocialisták a szabad demokratákkal kormányoztak, akkor a kerületben SZDSZ–Fidesz–MDF- és KDNP- koalíció volt. Tehát soha nem egyezett meg a helyi kormányzó erők összetétele az országoséval. Igyekeztem azt hangsúlyozni, hogy kerületi szinten válasszuk el a nagypolitikát a helyi ügyektől.
– Bár sok az ellenlábasa Ferencvárosban, mégis tizenkét éve polgármester. Valamit tud?
– Ez valószínű a jó kezdésnek tulajdonítható, 1990–94-ben, amikor engem megválasztottak, akkor SZDSZ–Fidesz többség volt a képviselő-testületben és egy MDF–KDNP-ellenzék. Sikerült nagyon hamar, mind a négy párt részvételével egy normális viszonyt, együttműködést kialakítani. Ehhez természtetesen sok gesztust kellett tenni, amit adott estetben a saját pártomban is nehéz volt elfogadtatni. Most kis többsége van az MSZP–SZDSZ-nek.
– Azt lehet mondani, hogy Pesten a Ferencváros fejlődött a leglátványosabban az elmúlt tizenkét évben, mondhatni az elmúlt négy-öt évben rohamosan megváltozott a kerület képe. A lepusztult épületek új köntöst kaptak, szállodák, panziók, bérlakások épültek, terek, utcák alakultak át, megtartva a múlt század eleji stílusjegyeket.
– Jól érzékeli, alapvetően két szakaszra bontható az átalakulás. Az első időben arra gondoltunk, hogy folytatni kell az épületfelújítási tevékenységet, de tízezer-húszezer lakással, mikor lesz ennek vége? Ez olyan volna, mint tengerbe vizet hordani. Úgyhogy az első év költségvetéséből csak az éppen folyamatban lévő épületek munkálatait végeztük, nem adtunk ki semmire sem pénzt. De tudtuk, hogy ez így nem lesz jó, újra és újra átgondoltuk a kerület jövőjét, és beindítottuk a rehabilitációs programot. Létrehoztunk egy városfejlesztő részvénytársaságot, elkészítettünk egy rendezési tervet. Az egész akciónak meg kellett teremtenünk a pénzügyi hátterét. Amikor ez mind megvolt, akkor álltunk a képviselő-testület mellé, hogy ezt szeretnénk megcsinálni. A telkek értékesítésével, a magántőke bevonásával beindult a rehabilitáció és az építkezés. A rendezési tervben elfogadott városkép kialakítását a főépítészünk és szakembereink ellenőrizték.
– Az új lakások építése, a rehabilitáció jelent egyfajta lakosságcserét is?
– Jelent. Aki itt ma lakást vásárol, az csaknem kétszáznyolcvanezer forintot fizet ki négyzetméterenként. Ezt egy alacsony jövdelemű ember nem tudja megfizetni. Persze a helyben lakóknak a felújított lakásokat kedvezményes áron adjuk el.
– A főváros egyik legvitatottabb épülete a Nemzeti Színház. Kezdetben úgy tűnt, hogy ön sem nagyon támogatja, visszatartotta az építési engedélyt.
– Az építési engedély kiadásához hatvannapos a határidő, és mi ötvenkét nap után adtuk ki. Ha jól emlékszem, 2001 augusztusában történt ez meg azzal a kikötéssel, hogy a területrendezést és egyéb dolgot kilencven napon belül pótolják. Ezek után 2001 őszéig nem történt semmi. Akkor beérkezett egy építési terv, amelyet a képviselő-testület elfogadott, de azzal, hogy ezt össze kell egyeztetni Demján Sándorék egyéb építkezéseivel. Lehet azt mondani, hogy három vagy négy napra én is feltartottam az építkezést, mert addig nem lehet elkezdeni egy építési munkát, amíg az nem jogerős. A törvény szerint a fellebbezéshez két hetet kell adni. Demján úr hét nap múlva elkezdte az építkezést. Leállíttattam. Várjuk meg az építési engedély fellebbezésének törvényes idejét – mondtam. Jöttek a fellebbezések, de nem voltak megalapozottak, a közigazgatási hivatal ezeket elutasította, és jogerőssé vált az engedély. Az építkezés el is kezdődhetett. Tartsuk be a jogszabályokat, nekem ez a véleményem.
– Személy szerint és polgármesterként tetszik ez az épület? Sokan gyűlölik.
– Az, hogy a Ferencvárosban felépült a Nemzeti Színház, ennek csak örülni lehet. Az, hogy mellette felépül egy másik kultrurális létesítmény, ennek úgyszintén.
– Hallani olyat is, hogy az új kormány esetleg más funkciót szán a Nemzetinek. Főként a pártjához közel állóktól érkeztek ilyen hangok.
– Egy színházból nem nagyon lehet mást csinálni, ezt nehezen tudnám elképzelni. Nekem itt polgármesterként a Ferencváros érdekében kell eljárnom, a jogszabályok betartását kell megkövetelnem, és én eszerint jártam el.
– Gegesy úr, mire büszke az eddigi eredményekből?
– Az első természetesen a rehabilitációs programunk sikere. Megkaptuk a Hild-érmet és a nemzetközi ingatlanfejlesztési szakma „Oscar-díját”. A másik, hogy a belső Ferencvárosban, a Bakáts téren, a Ráday utcában évről évre megrendezzük a nyári játékokat, búcsúkat. A harmadik, amire büszke vagyok, hogy a kerületnek van négy testvérvárosa. A felvidéki Királyhelmec, a kárpátaljai Beregszász, az erdélyi Sepsiszentgyörgy és a vajdasági Magyarkanizsa. Csereprogramokat szervezünk, gyerekeknek olvasási, versmondó-, sportversenyeket és kulturális, színházi bemutatókat rendezünk. A hagyományok, az értékek megőrzésére, a magyarságtudat erősítésére törekszünk.
– Ősszel lesznek az önkormányzati választások. Megméretteti magát?
– Jó reményekkel indulok, de minden reményt tönkre lehet tenni egy ostobasággal. Remélem, kedvező lesz az őszi választás.