A várvisszafoglalás hősei

Budavára töröktől való visszafoglalása európai mértékkel mérve is oly nagy horderejű esemény volt, hogy egyetlen tábla vagy szobor nem is fejezhette ki jelentőségét, nem állíthatott méltóképp emléket az elesett hősöknek.
A bicentenárium megünneplésére készülve, 1885-ben a főváros megbízta Benczúr Gyulát, a Münchenből két esztendeje hazatelepedett kiváló mestert, hogy vásznán örökítse meg „azt a megkapó jelenetet, midőn a győztes magyar hadsereg, élén Lothringen Károllyal és Petneházyval, diadalmasan felvonul Buda Várába”. A mű 1896-ban készült el, és a millenniumi kiállításon volt látható először. A kompozíció nem lenne teljes a legyőzött Abdurrahmán (Abdi) basa megjelenítése nélkül.
1936-ban, immár a 250. évforduló alkalmával felállították a törökellenes Szent Liga védnökének, XI. Ince pápának egész alakos szép szobrát a róla elnevezett téren, a Mátyás-templom közelében. Ugyanakkor – miután a vezéregyéniségek Benczúr vásznán már megkapták az őket megillető helyet – megemlékezhettek a különböző országok fiaiból alakult hadseregek vitéz katonáiról is. A felmentő császári seregek bajor, szász, frank, brandenburgi csapatokból állottak, természetesen a győri, kanizsai, bányavárosi főkapitányságokból érkezett magyarok, hajdúk és huszárok mellett. Harcoltak itt olaszok, spanyolok, sőt belgák, skótok és angolok is (egyes források megemlítik a yorki herceg fiát, valamint bizonyos Rupertet, aki a cumberlandi herceg fia és I. Jakab király unokája volt). Róluk szól a Bécsi kapu téri emléktábla, amely az újjáépített kapuarchitektúrán kapott helyet. Feliratának nyelve latin, mely egyetemességével a soknemzetiségű sereg egységére utal: In memoriam heroum christianorum pro urbe Buda mortuorum anno MDCLXXXVI – vagyis: A Buda városáért elesett keresztény hősök emlékére 1686.
A tábla mondanivalója egy fülkében elhelyezett, Buda város kőbe faragott címerével egybekomponált emlékmécsessel egészül ki. A felirat szintén latin: Virtuti triumphanti sacrum – azaz: A diadalmas hőstettek szent emlékhelye. A mécses és a klasszikusan egyszerű betűkből szerkesztett felirat Ohmann Béla szobrászművész munkája csakúgy, mint vele szemben a rohanó angyal szobra, mely szintén 1936 óta hirdeti: Buda regia ex servitute in libertatem restituta a. D. MDCLXXXVI – A királyi Buda, megszabadulva a rabságból, az Úr 1686. esztendejében szabadságban újjászületett.
Ez az újjászületés itt a Bécsi kapu környékén különösen sok véráldozattal járt. A brandenburgi sergek kétszer is vereséget szenvedtek e helyen, s 1686. július 25-én Buda ostromának legnagyobb támadását vezették innen a törökök, sőt a végső, döntő roham is ezen a tájon, az esztergomi rondella körül volt.