A zélpusztai kápolna

Ludwig Emil
2002. 05. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lövő felé, a Zala folyó ligetes völgyében haladva a megyeszékhelytől az Őrség kapuja, a Zalaszentgyörgyön végigfutó országút hirtelen magas temetődombot kerül meg. Az öreg hársfák mögött álló szép templom első pillantásra elárulja középkori mivoltát: hajójának torony felé eső szakasza román stílusú, míg sokszögzáródású, támpilléres szentélye gótikus. A falu nevét adó Szent György-plébánia részletes bemutatását későbbre halasztjuk, mert nem messzire tőle egy valóban rejtőzködő építészeti emlékre bukkantunk, amely izgalmas módon kapcsolódik a sorozatunk előző részében megismert rábaszentmiklósi templomhoz.
Festőien zöld, erdős dombokkal szegélyezett tóvidéken haladunk jó két kilométert északnak egy keskeny mellékúton Zélpuszta felé. Magánterületre érkezünk, körös-körül régi uradalom egykori működésének nyomai láthatók, évtizedekkel ezelőtt ültetett fenyőfák, telepített erdők, öreg gazdasági épületek. A frissen kaszált tisztáson elénk tűnő kápolna meglepetésként fogad: elhagyottsága szinte regényes, némi titokzatosságot is rejteget. Bizony, ráférne már a javítás: vakolata jókora foltokban hullik, az alóla kivöröslő téglafalat eső mossa, szél koptatja, fagy repeszti. Lábazata málladozik, ablaknyílásai üresen tátonganak, de így legalább jól látható a belseje, mert az ajtó zárva. Szerencsére a legfontosabb, az épület tetőzete aránylag rendben van, a bádoglemezből készült héjazat megvédi a csapadéktól.
A kápolna alaprajza háromkaréjos, a keletnek forduló félköríves szentélyhez kétfelől egy-egy szimmetrikus kanyarulat fonódik. A bejárat a nyugati főhomlokzaton van, alacsony torony emelkedik fölébe, szintén bádogborítású, arányos gúlasisakkal, rajta vaskereszttel. Az északi oldalon kis sekrestye kapcsolódik az íves falkaréjhoz. A belsőben mindenütt csupaszon látható téglafalak bonyolult geometriai szerkezetet mutatnak. A középtér – nevezzük hajónak! – boltozata úgynevezett csehsüveg, a három félkaréjt félgömbkupolák fedik be, a körívek találkozásánál kosárgörbét alkotnak a falazott hevederek. Bravúros munkát végzett az építőmester, annyi szent. A kápolna belseje ki van fosztva, oltára, berendezési tárgyai, bútorai eltűntek. A vélhetően kincskeresők által megbolygatott padlózat alól, a szentély felőli részen kripta fedetlen ürege tátong.
Alaprajza, amint utaltunk rá, szinte megegyezik a Győr megyei Rábaszentmiklós templomáéval. Mindkettő háromlevelű lóhere formájú, de míg az előbbi a XII. században épült román stílusban, a zélpusztai épület barokk. Ismerjük keletkezésének évét is: 1767. Mégis ez utóbbi, roppant archaikus térszerkezetével, hagyományos téglafalazatával szinte oly ódon hatású, mint hat évszázaddal korábbi előképe. Építészeti szimbolikája a Szentháromságot jeleníti meg, amint sok hasonló, hármas egységet mutató szakrális építményé.
A katolikus kápolna régóta áll használaton kívül. A történelem láthatóan félbeszakította a hely eredeti birtokosainak, a Batthyány család tagjainak itteni tevékenységét, a gazdálkodást jó időre mások kezére bízta. Az államosított majorból nemrég megint privát birtok lett, viszont most meg az a baj, hogy egy értékes műemlék romladozik magánterületen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.