Álhírek és valótlanságok

Tárgybeli tévedéseket és valótlanságokat állít – egyben hozzá nem értésről tanúskodik – az egyik napilapban a közelmúltban megjelent cikk, amely arról ír, hogy a Tokaj Kereskedőház Rt. „gyors selejtezésbe kezdett”. Szabó Csaba, a kereskedőház igazgatóságának elnöke beszámolt lapunknak arról, mi is történik valójában a cégnél.

Termőre fordulás előtt távolította el a 16 hektáros, 30 éve kísérleti jelleggel a Szentvér-dűlőre telepített chardonnay-szőlő tőkéit a közelmúltban a Tokaj Kereskedőház Rt. Tolcsván. A helyiek attól tartanak, hogy a földterületet eladják, méghozzá értékén alul – tudósított a lap.
Szabó Csaba elmondta: a fenti állítás alapvető ellentmondást tartalmaz, és hozzá nem értésről tanúskodik, hiszen hogyan lehet egy harmincéves ültetvény termőre fordulás előtt? A termőre fordulás ugyanis a telepítéstől az első termésig (amikor már teljes termést ad az ültetvény) tartó időt jelenti. Ez pedig a szőlő esetén maximum öt év. A termőterület nagysága 12,6 és nem 16 hektár.
Az igazgatóság elnöke hangsúlyozta: a Szentvér-dűlő az egyik legértékesebb területe Hegyaljának, amelynek már csak az a része maradt a kereskedőház tulajdonában, amelyen a 30 éve kísérleti jelleggel telepített chardonnay-szőlő található. Ez a fajta egyébként a Tokaj-Hegyalján idegen, és a bortörvény is tiltja ennek telepítését.
Az említett törvény szigorúan meghatározza, hogy mely fajták telepíthetőek – például a furmint, a hárslevelű és a muskotály –, de a chardonnay nem tartozik közéjük. Sőt ennek a fajtának a termését még a borkészítéshez sem lehet felhasználni. Éppen ezért a chardonnaytőkéket már régen ki kellett volna vágni, illetve oda sem kellett volna telepíteni.
Szabó Csaba közölte: a kereskedőház vezetése már korábban döntött ennek a dűlőnek a kivágásáról azért, mert úgy ítélték meg, hogy egy olyan értékes területet, mint a Szentvér-dűlőt a helyben honos fajtákkal – furmint, hárslevelű, muskotály – kell betelepíteni. S ez történik most.
Kiemelte: jó példa erre a Szarvas-dűlő rekonstrukciója, ahol 42 hektáron vágják ki az elöregedett ültetvényeket és telepítik újra a területet. Az újratelepítési munka jelenleg 18,5 hektárnál tart, s ha befejeződik, olyan értéket képvisel majd, ami világviszonylatban is jelentős. A kereskedőház koncepciója pedig az, hogy nem olyan fajtákat kell termelni, amellyel tele van a világ, hanem kizárólag hagyományos tokaji fajtákat.
Ha szakmai szempontból nézzük – folytatta Szabó Csaba –, a kereskedőház döntésének az az oka, hogy Hegyaljának a borászati technológiája is egészen különleges és viszonylag ritka. Ezt mindenképpen ki kell tudni aknázni, hiszen borászati kuriózumokkal nyilvánvalóan nagyobb piacot lehet szerezni, mint kommersz termékekkel.
Az igazgatóság elnöke szólt arról, hogy mindez része annak az egész céget megújító folyamatnak, amelynek nagyon sok egyéb összetevője van. Idetartozik az a 650-700 millió forintos technológiafejlesztés, amit az elmúlt két évben valósítottak meg. (A Tokaj Kereskedőház korábbi vezetése négy év alatt 80 millió forintot fordított erre a célra.) A világ egyik leghíresebb borvidékének vezető cégéhez méltatlan volt az a technológiai színvonal, ami korábban jellemezte a céget. Az új palackozó, a tárolórendszerek, a saválló tartályok, a reduktív erjesztésre alkalmas technológiák azonban ma már rendelkezésre állnak. A következő jelentős feladat a régi fahordók újra cserélése lesz.
A kereskedőház egyébként tavaly 170 ezer mázsa szőlőt és 12 ezer mázsa aszút vásárolt fel 6000 gazdától, amelynek jelentős része a szőlőtermelők nyakán maradt volna. A jelenlegi menedzsment 180 millió forintos veszteséggel vette át a céget, a 2001-es esztendőt azonban 414 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta, 56 millió forint adót és 107 millió osztalékot fizetett, mérleg szerinti eredménye pedig elérte a 250,3 millió forintot.
Végezetül Szabó Csaba közölte: arculatában is meg kíván újulni a Tokaj Kereskedőház, ami a termékek új címkéjén, palackozásán már látható. A díszdoboz is átalakul a közeljövőben olyanná, ami a külföldi vevők, piacok igényeinek is megfelel. Exportirányaik is bővülnek: a hagyományos piacon túl újra megjelentek Lengyelországban, ahol saját tokaji borozót nyitottak, bérleménybe adott eszközökkel, szélesedni látszik az angol piac, de felvették a kapcsolatot Kubával és Kínával is, amelyek mind hatalmas felvevőpiaccal rendelkeznek. Míg 2000-ben 150 millió forint volt a kereskedőház exportbevétele, addig ez az összeg 2001-ben 186 millió forintra nőtt.