Az amerikai politika nagyasszonyai

Az anekdota szerint pár évvel ezelőtt a Clinton házaspár Chicagón hajtott keresztül, amikor elhaladtak egy autószerviz mellett. Mint kiderült, a tulajdonos valaha Hillary egyik barátja volt. „Ha hozzámentél volna, akkor most egy autószerelő felesége lennél” – jelentette ki nem minden irónia nélkül Clinton. „Nem – felelte az asszony határozottan –, akkor most egy autószerelő lenne az Egyesült Államok elnöke.”

Ma már tudjuk, a fentiekben lehet némi igazság – sőt mi több, a jelek szerint az egykori első hölgy valószínűleg még ennél is magasabbra tör. Jóllehet formálisan még nem állt női elnök az Egyesült Államok élén, a first ladyk sorában nem egy olyan akadt, aki tevékenyen kivette részét az aktív politizálásból, és ha kellett, a háttérből akár az országot is eligazgatta. Voltak közöttük tanárnők és farmercsemeték, arisztokraták és a nép leányai.
Közülük is a legelsőt, George Washington hitvesét még a Lady Washington megszólítás illette. Az egykori virginai birtokosfeleség úttörő volt ezen a poszton, jó tanácsra, követendő mintára nem támaszkodhatott. Legfeljebb a saját megérzéseire. Legfőbb feladatának az elnökről való gondoskodást tekintette. Nem úgy a következő first lady, Abigail Adams, aki nem átallotta – rossz nyelvek szerint a kelleténél is jobban – beleártani magát a nagypolitikába. Sőt voltak, akik úgy vélték, az energikus hitves egyfajta tárca nélküli miniszterként serénykedett John Adams körül.
Némileg meglepő Abigail Fillmore története is. No, nem azért, mert előzőleg tanítónőként dolgozott, sokkal inkább, mivel férje, a későbbi elnök annak idején még Abigail tanítványa volt! Érdekes Abraham Lincoln feleségének, Marynek az élettörténete is. A meglehetősen népszerűtlen hölgyet vásárlási kényszerrel vádolták (nem is indokolatlanul), valamint azzal, hogy szívesen juttatja zsíros állásokhoz barátait. Ezenkívül árulást és kormányzati pénzek elsikkasztását is a szemére vetettek.
Néhány év múlva merőben más intézkedések nyomán lett közismert Rutherford B. Hayes felesége. „Limonádés Lucy” ugyanis száműzte az alkoholt a Fehér Házból. (Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy hamar rájöttek ennek a hátulütőjére is. A külügyminisztériumból ugyanis finoman figyelmeztették őket: az orosz nagyherceg tiszteletére adott fogadáson ásványvizet felszolgálni felér egy diplomáciai sértéssel…) Ő volt egyébként az első a first ladyk sorából, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezett, és szíves örömest politizált. Akárcsak Helen Taft, akiről azt tartották, hogy nélküle William H. Taft soha nem szállt volna ringbe az elnökségért. Woodrow Wilsonéknál is látszólag a feleség viselte a nadrágot: Edith könyörtelenül megrostálta férje közvetlen munkatársait. Sőt, amikor az elnök lebetegedett, az asszony (egyfajta titkos uralkodóként) a háttérből igazgatta az országot. Tegyük hozzá – pocsékul.
A Fehér Házban azonban történtek egyéb furcsaságok is: Florence Harding például rendszeresen spiritiszta szeánszokat tartott, és nemegyszer kikérte jósnője véleményét. Ő volt az első first lady, aki szívélyes kapcsolatot ápolt Hollywood csillagocskáival is: Washingtonban állandó vendég volt Mary Pickford és Douglas Fairbanks. Franklin D. Roosevelt felesége ezzel szemben a nagypolitika porondján kamatoztatta kivételes tehetségét: a maga idején Amerika tíz legbefolyásosabb személye közé tartozott. Az utókor számára a legelbűvölőbb talán Jackie Kennedy maradt, aki minden követ megmozgatott azért, hogy a Kennedy-legenda férje halála után is tovább éljen. Gerald Ford felesége pedig azzal keltett feltűnést, hogy szokatlan nyíltsággal és látszólag szívesen nyilatkozott tabu témákról – például a marihuánafogyasztásról és az abortuszról. Nagy hírverést kapott Nancy Reagan is: az egykori színésznő 1981-ben, férje megválasztásakor élete legnagyobb alakítására készült, mely gyakorta a kritikák kereszttüzébe került. Mindenesetre elképesztő befolyással volt Ronald Reaganre. Rossz nyelvek szerint az amerikaiak két elnököt kaptak: azt a férfit, akit megválasztottak és azt a nőt, akit a férfi választott.
A következő elnök feleségét, Barbara Busht már Amerika kedvenc nagymamájaként emlegették, aki az analfabetizmus ellen indított kíméletlen „hadjáratot”. Akárcsak menye, a ma Budapestre látogató Laura Bush, aki szintén az olvasás népszerűsítését tűzte ki egyik legfőbb céljául. Egyikük sem tört politikai babérokra, ellentétben a már korábban emlegetett Hillary Rodham Clintonnal, aki férje választási kampányakor azt üzente, hogy vele a szavazók jó vásárt csinálnak, hiszen „egyet fizetnek, de kettőt kapnak”… Ő egyébként az első first lady, aki férje hivatali idejének lejártával önálló politikai karrierbe kezdett, és akiről azt jósolják: egy szép napon ő lehet Amerika első női elnöke.