A Dunaferr Vasmű Rt. menedzsmentje 1996-ban a ciprusi adóparadicsomba bejegyzett Dunaferr Enterprises Ltd. off-shore cégének csaknem hatvanmillió forintot fizetett ki olyan pénzügyi tanácsokért, amilyenekre a vállalat vezetésének nem lehetett szüksége anélkül, hogy fel ne merüljön alkalmatlansága. Az off-shore cég többségi tulajdonjogát mélyen értéke alatt, kétes körülmények között eladták (lásd: Magyar Nemzet, 2001. augusztus 21.).
Ciprusi pénzügyi javaslat hatvanmillióért
A Dunaferr Vasmű Rt. sikerdíjas vagyonkezelő menedzsmentje hat évvel ezelőtt eredetileg a nyersvasgyártáshoz szükséges pellet vasérc importbeszerzésének szervezésére hozta létre a Dunaferr Enterprises Ltd.-t, ám végül pénzügyi tanácsadást is végeztettek vele a vasműnek Ciprusról. A ciprusi tanácsokért 1996. augusztusi megalapítását követő másfél év alatt összesen 370 ezer dollárt (csaknem hatvanmillió forintot) fizetett ki a Dunaferr.
A Dunaferr vezetése az off-shore céget két hónappal az előtt alapította meg, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 1996 októberében megbízást adott volna a sikerdíjas vagyonkezelésre. Ez után nem sokkal a ciprusi céget a Dunaferr bőségesen elátta pénzügyi tanácsadói megbízásokkal.
A ciprusi dunaferres cég bejegyzése idején a vasmű élén Horváth István elnök-vezérigazgató állt. A tulajdonos ÁPV Rt. vezérigazgatója ez idő tájt Kocsis István, elnöke Szokai Imre, elnökhelyettese Virágh Attila volt.
A 109 ezer dollár alaptőkével létrehozott Dunaferr Enterprises Ltd. társasági szerződését 1996. július 26-án írták alá, az adóparadicsomokban szokásos módon a helyi cégvezetést a ciprusi illetőségű Chanteclair Management Ltd. biztosította. A céget a ciprusi jog szerint a ciprusi ipari, kereskedelmi és turisztikai minisztérium illetékes ügyosztálya jegyezte be 1996. augusztus 6-án.
A Dunaferr off-shore cégének vezetésében szerepet kapott Jakab Irén, a vasmű akkori pénzügyi igazgatója, Hirczi József gazdálkodási vezérigazgató-helyettes, Sárközi György vállalatfejlesztési vezérigazgató-helyettes, Kocsa László kereskedelmi igazgató és Schneider Mihály marketing- és logisztikai igazgató. Ők valamenynyien tagjai voltak a Dunaferr vagyonkezelésére pályázó Acél XXI. Kft.-nek. A Dunaferr Enterprises-nek 1996-ban úgy sikerült elvégeznie a 370 ezer dolláros tanácsadói munkát, hogy a ciprusi jog által előírt helyi cégképviselőn kívül egyetlen alkalmazottja sem volt.
Ennek ellenére a Dunaferr Ferromark háromezer dollárt, a Dunaferr Portolán 12 ezer dollárt utalt át a tanácsokért a ciprusi cégnek. A Dunaferr Vasmű Rt. 28 ezer dollárt fizetett az új 5,6 megawattos turbó aggregátor vásárlására pénzügyi konstrukciójának kidolgozásáért, de a nagyolvasztó beszerzését például 180 ezer dollárért intézték, míg a lapradiátor új gyártósorának megvételéhez alkalmazott ciprusi pénzügyi konstrukció 130 ezer dollárjába került a Dunaferrnek. A Dunaferr kereskedőház pedig 16 ezer dollárt fizetett ki forgótőke finanszírozásának ciprusi módszeréért.
Egy kivétellel valamennyi tanácsadói szerződést a Dunaferr Enterprises bejegyzése előtt kötötték, igencsak sürgős szüksége lehetett rájuk a sikerdíjas menedzsmentnek.
A tanácsadó is tanácsadásra szorult
A Dunaferr vagyonának kezelésére sikerdíjért vállalkozó menedzsment egy évvel később, 1997 végén már maga is pénzügyi tanácsadásra szorult (Magyar Nemzet, 2001. augusztus 22.).
A magyar Bankár Holding szakértői egészen Ciprusig utaztak, hogy azután onnan segítsék ki pénzügyi tanácsaikkal a dunaújvárosi vasmű pénzügyi konstrukciókban „ötlethiányos” vezetését.
A Bankár Holding érdekeltségébe tartozó – ugyancsak ciprusi off-shore – cég, az Eagle Rex Tower Ltd. röpke két hónap alatt előbb megszerezte a Dunaferr Enterprises többségi tulajdonjogát, majd osztotta a tanácsokat az immár érdekeltségébe is tartozó ciprusi dunaferres cégnek.
A Bankár cégek a Dunaferr-Enterprises üzletrészéért nem készpénzben fizettek, hanem 1997 végén két hónap alatt pénzügyi tanácsadói munkával dolgozták le a vételárat. (Az Eagle Rex Tower Ltd. fő tulajdonosa ekkor a Cipruson bejegyzett Bankár Capital Investment Ltd., kisebbségi tulajdonosa pedig a magyarországi Bankár Trade Kft. volt.)
A Dunaferr Enterprises ötvenszázalékos üzletrészének eladásáról szóló szerződést 1997. december 29-én írta alá Horváth István, a Dunaferr Rt. akkori elnök-vezérigazgatója és Lakatos Éva, a Bankár Trade ügyvezetője. A vételár 47 250 dollár volt, amelyre kilencvennapos haladékot is kapott a vevő. (A Dunaferr Enterprises társaság ciprusi képviseletét a tulajdonosi struktúra változása után is Andreas Antoniou látta el a Chanteclair Management Ltd.-től, ő egy darab részvénnyel rendelkezik.)
Az Eagle Rex Tower Ltd. a megállapodást követően két héttel megbízást kapott az immár félig saját tulajdonában lévő Dunaferr Enterprisestól pénzügyi tanácsadásra 55 ezer dollárért. Tehát még 7250 dollár meg is maradt a vételár kifizetése után a bankáros cégnek.
A Dunaferr Enterprises 126 ezer dolláros nyereséggel zárta az 1996-os évet, amely a társasági szerződés alapján eredménytartalékba került. A tanácsok kiosztása után a Dunaferr pelletbeszerzését bonyolító cég 1997-ben 229 ezer dollárnyi profitot könyvelhetett el, ami szintén az eredménytartalékot növelte.
Tehát amikor a Bankár érdekeltségű Eagle Rex Tower 1997 végén tulajdonjogot szerzett a Dunaferr Enterprisesben, az már 355 ezer dollárnyi eredménytartalékkal, illetve 109 ezer dollár jegyzett tőkével rendelkezett, vagyis az ötvenszázalékos üzletrészt mélyen az értéke alatt adták el 47 250 dollárért. Sőt, mint említettük, a Dunaferr vezetése nagyvonalúan még kilencvennapos fizetési haladékot is adott a vevőnek, az Eagle Rex Towernek.
Adótrükkös pelletimport
A Bankár érdekeltségű off-shore cég – az adásvételi szerződés aláírása után két héttel – 1998. január 15-én pénzügyi tanácsadási szerződést kötött 1998. február 20-i teljesítési határidővel a Dunaferr Enterprises Ltd.-vel. Az Eagle Rex Tower Ltd. a szerződésben 55 ezer dollárért vállalta, hogy tárgyalásokat folytat a nyersvasalapanyagot (pelletet) szállító cég képviselőjével a pellet vasérc dunaújvárosi vasműbe való folyamatos szállításáról. Vállalta azt is, hogy elkészíti az importszerződés tervezetét, valamint előzetes tárgyalásokat folytat külföldi pénzintézetekkel az import finanszírozására vonatkozóan, és a szerződés aláírásánál részt vesz mint tanácsadó.
A Dunaferr Enterprises újdonsült többségi tulajdonosa, az Eagle Rex Tower Ltd. határidőre elvégezte a munkát a Dunaferr Enterprisesnak, amely ezért 1998. február 20-án átutalta az 55 ezer dollárt. Az Eagle Rex Tower Ltd. pedig, miután megkapta a pénzt, 1998. február 26-án kifizette a Dunaferrnek a 47 250 dollárt a Dunaferr Enterprises Ltd. ötvenszázalékos üzletrészéért, amire két hónappal korábban kötött adásvételi szerződést.
Dunaújvárosi hozomány: milliárdos garancia
1997 végén, két nappal az adásvételi megállapodás megkötése előtt az üzletfelek egy szindikátusi szerződést is nyélbe ütöttek, amelyben a Dunaferr Rt. nem kevesebbet vállalt, mint hogy – immár kisebbségi tulajdonosként – a szükséges pénzügyi garanciát biztosítja a Dunaferr Enterprises pellet importbeszerzéseihez.
Az Eagle Rex Tower Ltd. pedig cserébe csupán üzleti információkkal látja el a többségi tulajdonába került Dunaferr Enterprisest, valamint a külkereskedelemhez szükséges finanszírozási források biztosítására oszt javaslatokat. A felek megállapodtak arról is, hogy 2001. december 31-ig a cég nyereségét eredménytartalékba teszik. A Dunaferr Enterprises azután a Dunaferr pénzügyi garanciájával, 1999. március 1-jén kereskedelmi hitelszerződést kötött a Dunaferrel hétmillió dolláros kölcsönről, amit a vasmű két nappal később, 1999. március 3-án át is utalt a Dunaferr Enterprises számlájára. Ez a hétmillió dollár egy bankszámlára elhelyezve a félig elprivatizált dunaferres off-shore cég garanciájaként szolgált. A Dunaferr Enterprises Ltd. pedig nyereségesen, rendben működött, így 1999. december végére az eredménytartalékban már több mint 1,1 millió dollár nyereség halmozódott fel, amikor is az Eagle Rex Tower Ltd. névértéken, vagyis 47 250 dollárért továbbadta üzletrészét – körülbelül tizedáron – a két magyar magánszemély (Lakatos Éva és Kaptay György) többségi tulajdonában lévő Sassari Trading Ltd. nevű, ugyancsak ciprusi bejegyzésű off-shore cégnek.
2001. január 4-én módosították az off-shore cég működésére vonatkozó szindikátusi szerződést. Eszerint a taggyűlés hatáskörébe került az osztalék felosztására vonatkozó rendelkezés joga, vagyis a többségi tulajdonos Lakatos Éva és Kaptay György határoz arról, hogy mi legyen a nyereséggel, amelyről korábban úgy döntöttek, hogy 2001 végéig az eredménytartalékot gyarapítja.
2001 végén egyébként már 1,5 millió dollárnyi, ez évben kétszázmillióval több, 1,7 millió dollár eredménytartalék várt a sorsára Cipruson, amelynek a fele már nem a Dunaferrt illeti meg, a sikerdíjas menedzsment „jó gazda gondosságával” hozott döntéseinek köszönhetően.
A Bankár Holding évekkel ezelőtt eladta egy Lakatos Éva érdekeltségébe tartozó cégnek a Bankár Trade Kft.-beli részesedését. Így a Bankár csoport ma már nem érintett a Dunaferr kétes off-shore ügyletében.
Sajtóhírek szerint a Dunaferr egykori menedzsmentje és Horváth István volt vezérigazgató már készen áll arra, hogy visszavegye a dunaújvárosi vasmű vezetésének feladatát.
Eközben a bíróságon a Dunaferr és az APEH jogászai azon vitatkoznak, hogy ama ciprusi tanácsokért kibocsátott számlákat bekönyvelhette-e a vasmű. Ez azért figyelemre méltó, mert az adónyomozók szerint a Dunaferr off-shore cégügyletei nem értékelhetők büntetőjogi szempontból.
origo.hu
Orbán Viktor a Tihanyi Apátság átadóján: Az európai élet fundamentuma van veszélyben – videó
