Élénkülő gazdaság az agglomerációban

Pest megye gazdaságföldrajzi adottságai igen kedvezők, elhelyezkedése, a főváros közelsége jó lehetőséget kínál a különböző beruházásoknak. Ennek ellenére a munkaerőpiac megoszlása nem egyenletes, a Budapesthez közelebb fekvő, jó infrastruktúrájú településeken a munkanélküliségi ráta nem éri el a két százalékot, míg a távolabbi térségekben az öt százalékot is meghaladja.

A Pest Megyei Munkaügyi Központ (PMMK) tájékoztatása szerint a megyében a múlt év decemberében 118 ezer regisztrált vállalkozás volt, ezek nyolcvan százaléka ténylegesen működött. A térség vállalkozásainak országon belüli, 10 százalékot megközelítő aránya máig nem változott lényegesen. A Pest megyei székhelyű szervezeteknél alkalmazásban állók számának növekedése folytatódott. Az elmúlt évben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 193 ezren álltak alkalmazásban. Közülük a teljes munkaidőben dolgozók bruttó havi átlagkeresete 2001-ben 20 százalékkal, a nettó18 százalékkal nőtt, ez reálértékben 8,3 százalékos keresetnövekedésnek felel meg.
A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának növekedése ellenére még mindig jelentős különbségek vannak a megye egyes régióinak munkaerőpiacai között. Ennek okát a PMMK egyrészt abban látja, hogy inkább a Budapesthez közeli, jó közlekedéssel és infrastruktúrával rendelkező térségekbe települnek az új vállalkozások, másrészt továbbra is jelentős a megyében az ingázók száma. Az aktív népesség jelentős hányada – mintegy 53 százaléka – vállal lakóhelyétől távol munkát, az ingázók kétharmada fővárosi munkahelyekre jár dolgozni. A bejáróknak egyre nagyobb gondot okoz a bérletek folyamatos drágulása, valamint az, hogy sok munkáltató tagadja meg az utazási költségek átvállalását. A fővárostól való távolság hatása lemérhető a megye különböző régióinak munkanélküliségi adatain. A Budapesthez közvetlenül csatlakozó térségeknél a munkanélküliségi ráta 3 százalék körüli (Budaörs körzetében 1,9%), a távolabbi területeken ennél jóval nagyobb, Cegléd térségében 5,3, Nagykátán és vonzáskörzetében 5,5 százalékos.
A regisztrált munkanélküliek száma összességében azonban csökkent a múlt évben, közel húszezer főről mintegy tizenhétezerre mérséklődött az év végére. A PMMK nyilvántartásában szereplő munkanélküliek döntő hányada a középkorúak köréből kerül ki, a nők aránya valamivel magasabb, mint a férfiaké. Iskolai végzettség szerint az általános iskolát és szakmunkásképzőt végzettek közül vannak a legtöbben állás nélkül, a regisztrált munkanélküliek 46 százalékának nincs semmilyen szakképesítése. Az általánosan jellemző kedvező folyamatok mellett a pályakezdő munkanélkülieknél kevésbé tapasztalható javulás. A foglalkoztatási törvényben 2001-ben végrehajtott változtatások hatása még nem érzékelhető. Nem a regisztrációba belépők száma növekedett, hanem az abból kilépők száma csökkent, azaz a korábbinál több időt töltenek munka nélkül. Ennek oka, hogy több köztük az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiatal, őket nehéz álláshoz juttatni.
A munkaerő-piaci szervezethez a munkáltatók által bejelentett összes munkaerő-kereslet tavaly 24 százalékkal csökkent az előző évihez képest, az év utolsó hónapjában 6733 üres álláshely volt Pest megyében. Ezek nagy része fizikai munkaerőre tartott igényt, a szellemi foglalkozásúak számára felkínált munkahelyek száma elenyésző. A PMMK adatai szerint tavaly 1986 fő részesült ajánlott és 4451 fő elfogadott képzésben, közülük 1653-an voltak pályakezdők.
A munkaerő-piaci helyzet, valamint az agglomerációban tapasztalható gazdasági élénkülés, a működő gazdasági szervezetek – ezen belül a külföldi érdekeltségű vállalkozások – számának növekedése, a munkáltatók munkaerőigényeinek kielégítése komoly kihívást jelent. Ha egy gyorsuló mobilitású munkaerőpiacon nem akarunk a gazdaság fékezőjévé válni, akkor folyamatosan készülnünk kell a holnap igényeinek kielégítésére – áll a PMMK által készített értékelésben.