Fedezet nélküli ígéretek

Az MSZP a terven felüli adó- és járulékbevételekből tervezi előteremteni az első száz nap programjának fedezetét. A számsorokat vizsgálva ugyanakkor egyértelműen kitűnik, hogy erre nem lesz módja, legalábbis akkor nem, ha alacsonyan kívánja tartani az éves deficit mértékét. Ellentmondásba keveredik a szocialista retorika azzal is, hogy túlköltekezésről beszél, miközben már az első hetekben több száz milliárd forintos többletkiadást tervez.

Nagyon bízik az adófizetők pénztárcájában a szocialista párt pénzügyekért felelős stábja. Az utóbbi napok nyilatkozataiból ugyanis egyértelműen kiderül, hogy az MSZP a többlet adó- és járulékbevételekből tervezi előteremteni az első száz nap programjának 200 milliárd forint körülire becsült többletköltségét. Ezt az elképzelést erősítette meg az m1 tegnap reggeli hírműsorában Burány Sándor szocialista képviselő, aki szerint a száz nap programja a várható többletbevételekből és egyes kiadások leépítéséből (az Országimázs Központ megszüntetése, karcsúsítás a Miniszterelnöki Hivatalnál) valósítható meg. Burány szerint ugyanakkor óvatosságra ad okot az első háromhavi, időarányosan már 48 százalékos deficit az államháztartásban, aminek a hátterét mindenképpen ellenőrizni kell.
A műsorban a szocialista politikussal vitatkozó Tállai András szerint nincs fedezet a költségvetésben a szocialista vállalások teljesítésére, tekintettel arra, hogy választási ígéretek nevű fejezet nem létezik: ezzel együtt nem fenyegeti veszély az egyensúlyt.
A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a költségvetés alakulásával kapcsolatban kifejtette: az első három, illetve négy hónapban a bevételi előirányzatok az időarányosnak megfelelően teljesültek, így ezen az oldalon minden a tervek szerint alakul.
Tállai elismerte, hogy az államháztartás hiánya az első negyedév végén meghaladta a 240 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett deficit 48 százalékának felel meg, ám ez – az államtitkár szerint – jórészt egyszeri hatásokkal magyarázható. (Varga Mihály pénzügyminiszter egy korábbi nyilatkozatában feladatarányos, nem időarányos deficitről beszélt.)
A Pénzügyminisztérium az egyszeri kiadások közé sorolja a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 20 milliárdos tőkeemelését, az autópálya-fenntartásra elköltendő 15 milliárd forintot, illetve a Nemzeti Színház beruházási költségeit is. Ezen túl szintén hozzájárultak a hiány időleges elszaladásához a tizenharmadik havi bérkifizetések.
A jelenlegi költségvetésben tehát nem látható az a kétszázmilliárd forint, ami az első száz nap progranjának fedezetét előteremtené. Ez azt jelenti, hogy ha az új kormány ragaszkodik a programhoz – ami feltételezhető –, akkor három, nem túl szerencsés lehetőség közül választhat: keményen összehúzott pótköltségvetést terjeszt elő, vagy kicsit „elengedi” a hiányt, netán növeli az államadósságot. A legvalószínűbb e három elem valamilyen arányú keveréke lehet.