Fókuszban a környezet

A globális felmelegedés, a káros klímaváltozás legnagyobb kiváltója a környezetkárosító energiatermelés, éppen ezért a tudósok szerint a jövőben egyre nagyobb szerepet kap világszerte a nukleáris áramtermelés.

Nemzetközi felmérések szerint a 21. század végére akár hat fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet. A rendkívüli veszélyeket okozó klímaváltozás legfőbb kiváltója a környezetkárosító energiatermelés, vagyis a szén- és gáztüzelésű erőművek egyre növekvő károsanyag-kibocsátása, amely a növekvő energiaigények miatt napról napra nagyobb gondokat okoz. Már az is elég, ha csak arra gondolunk, hogy a globális felmelegedés miatt az Antarktiszról egy héten belül két hatalmas jéghegy szakadt le. Éppen ezért kulcskérdés a radioaktív hulladék tárolásának problémáival együtt is a legtisztább energiaforrásnak tekinthető nukleáris áramtermelés jövőbeni szerepének meghatározása – hangzott el a Paksi Atomerőmű Rt. Tudós klub című minapi rendezvényén.
Mészáros György, a Paksi Atomerőmű Rt. igazgatóságának elnöke szerint a szén- és gáztüzelésű erőművek károsanyag-kibocsátása világszerte rengeteg problémát jelent, nem is beszélve az energiahordozó készletek kimerüléséről. A megújuló energiaforrások nem tudják kielégíteni az igényeket, valamint nagyon drágák, ezért jelenleg versenyképtelenek. Az atomerőművek a környezetet nem terhelik, egyetlen kérdés a radioaktív hulladékok elhelyezése, ám ez műszakilag megoldott. Külön kell beszélni a kis- és közepes, valamint a nagy aktivitású hulladékok elhelyezéséről. A jövő szempontjából a kiégett fűtőelemek tárolására valószínűleg néhány amerikai és európai központi tároló létesítése adhat megoldást.
Kindler József professzor szerint a környezetet egyáltalán nem terhelő módon nem lehet energiát termelni, ezért a környezetkárosító kockázat csökkentésére kell törekedni. Mika János klímakutató jelezte, hogy a globális felmelegedés miatt már eddig is 15-20 centiméterrel megemelkedett az óceánok vizszintje. Az emberiség fele, vagyis csaknem hárommilliárd ember él a tengerek közelében, tehát belátható, hogy mekkora kihívást jelent ez a kérdés a tudomány, a politika és a gazdaság vezetői számára. Köteles György sugárbiológus elmondta, hogy a Paksi Atomerőmű a megengedett sugárzási szint kevesebb mint 10 százalékát bocsátja ki, amely a normál háttérsugárzáshoz képest elenyésző. A szakemberek összegzése szerint a magyarországi villamosenergia-ellátásban is egyre fontosabb szerepet tölt be a jövőben az atomerőmű.