Horváth visszatér a tett helyszínére?

Különböző sajtóorgánumok – köztük a Dunaújváros On-line – megírták, hogy Horváth Istvánt, az acélmű korábbi elnök-vezérigazgatóját „befolyásos szocialista képviselők” felkérték, hogy vállalja el a Dunaferr Rt. elnöki pozícióját, amire Horváth „elvben” igent mondott. Az eset azért is érdekes, mert az MSZP miniszterelnök-jelöltje folyamatosan azt hangsúlyozza: nem lesznek tisztogatások. A hírek szerint azonban Horváth István a konszern vezérigazgatói posztját semmiképp sem akarja elvállalni, sőt a Dunaferr jelenlegi menedzsmentjével sem kíván együtt dolgozni.

Lapunk információi szerint Horváth Istvánt csak a város szocialista országgyűlési képviselője – aki korábban a Dunaferr jogi képviseletét is ellátta –, Kálmán András látná szívesen az acélmű élén, hiszen a Medgyessy Péter nevével fémjelzett tőkés csoportokkal Kálmán nincs jó viszonyban.
A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a Dunaferr Rt. vezérigazgatói posztja is igen népszerű, jelenleg három önjelölt is jelentkezett: Farkas László, a Dunaferr egyik leányvállalatának munkatársa, Sándor Péter műszaki vezérigazgató-helyettes és Varga István, a Dunaferr igazgatótanácsának tagja, akit a város delegálna.
Horváth István, a Dunaferr volt elnök-vezérigazgatója megerősítette a polgármester által a Dunaújváros On-line-nak tett nyilatkozatát: megkeresték, hogy vállalja el az elnöki posztot.
Hétfőn egyébként Dunaújváros díszpolgárává választották Horváth Istvánt, az acélmű korábbi elnök-vezérigazgatóját, aki jelenleg a Ganz Transelektro tulajdonosi képviselője, igazgatósági tagja, sőt június elsejétől vezérigazgatója is. A Dunaújvárosi On-line kérdésére válaszolva Horváth elmondta: jelenlegi főállását nem kívánja föladni, mert ott is vállalt valamit, és azt felelőséggel vállalta. A Dunaferr újbóli vezetéséről elmondta: „Ez ennél bonyolultabb kérdés. Nekem a Dunaferr a szívemhez nőtt. Nem vállalok azonban el egy olyan tisztséget, amely egy jelképes tisztség. Ha vállalok valamit, azt úgy vállalom, hogy érdemi munka és érdemi felelősség legyen mögötte. Ezek nem kialakított dolgok, nekem egy elvi kérdést tettek föl. Én azt mondtam, hogy elvben igen, gyakorlatban pedig ennek a részleteit meg kell tárgyalni. (…) Nekem megvan az elképzelésem róla, hogy milyen feltételekkel vállalom az elnöki posztot. Kicsit utalnék arra, hogy amikor a vagyonkezelői szerződés működött, és azért azt, remélem, belátják, hogy nem egy gusztustalan dolog volt, amilyen hatásköre ott az elnöknek volt, azzal lehetett céget irányítani felelősséggel, szakmailag jól. Az is biztos, hogy kell hozzá egy olyan stáb, amelyik ezt végre is hajtja. Tehát itt nem csak az elnöki funkcióról van természetesen szó.”
A Dunaújváros On-line kérdésére válaszolva Horváth István kitért arra, hogy jelképesnek azt az elnöki posztot tartaná, amely csak arra korlátozódna, hogy negyedévente lejön, és levezeti az igazgatósági üléseket. Majd kifejtette:
– Az igazság az, hogy a leváltásom előtti időszakban ezt felajánlotta még a régi vezetés. Én akkor is azt mondtam, hogy ha nekem nincs döntő beavatkozási lehetőségem a vállalat életébe, akkor nem vállalom. Csak a nevem nem adom.
Továbbá kifejtette: az elnöki poszt elvállalásának előfeltétele az is, hogy az ÁPV Rt. teljes vezetése, amellyel semmilyen közösséget nem tud vállalni, kicserélődjön.
Mint ismert, Horváth István tagja volt annak az Acél XXI. nevű vagyonkezelő szervezetnek, amely-lyel a szerződést az ÁPV Rt. 2000. december 21-én azonnali hatállyal felmondta. A rendkívüli felmondás indoka többek között az volt, hogy az Acél XXI. Kft. az 1996-ban kötött szerződést súlyosan megszegte, mert megsértette a szerződésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat. Nem tett eleget a szerződés mellékletében megállapított feladattervnek, és tevékenysége eredményeként fennállt a jelentős vagyonvesztés veszélye. Az ÁPV Rt. jogi igazgatósága már korábban felvetette azt is: etikus-e az Acél XXI. tulajdonosainak azért a tevékenységért külön, milliárdos nagyságrendű vagyonkezelési (fix- és siker-) díjat fizetni, amit a Dunaferr Rt. vezető menedzsereiként rendes fizetésükért és prémiumukért amúgy is végre kellene hajtaniuk.
Mint azt az Állami Számvevőszék is jelezte, az 1996. szeptember 4-én alapított EMA Power Kft.-be történő eszközapportáláskor elvégzett eszközátértékelés hatásaként 5,75 milliárd forint értéknövekmény jelent meg a Dunaferrnél. Az 1996-os esztendő után tehát úgy számlázott ki és kapott meg az Acél XXI. Kft. csaknem kétszázmillió forint sikerdíjelőleget, hogy a Dunaferr Rt.-ben olyan könyv szerinti növekedést mutatott ki, amelynek elérése már a szerződés megkötése előtt biztos volt.
A mára igen népszerűvé vált Dunaferr Rt.-ben egyébként napjainkban is zajlik a szakmai munka, amit mi sem mutat hitelesebben, mint az: ezekben a napokban kezdődik meg az idei esztendő legjelentősebb – tízmillió dolláros – dunaferres beruházása, amellyel a III-as számú kokszoló halaszthatatlan rekonstrukcióját végzik el.
Lapunk is szerette volna megkérdezni Kálmán Andrást, Dunaújváros MSZP-s országgyűlési képviselőjét, ám telefonján tegnap nem tudtuk utolérni.