Mao követői a Himalájánál

Terroristákkal nem tárgyalunk! Gyakorlatilag ez volt a veleje annak az üzenetnek, amellyel Nepál miniszterelnöke tegnap visszautasította a maoista felkelők egyoldalúan kihirdetett egy hónapos tűzszünetét. Ser Bahadur Deuba meglehetősen félreérthetetlenül fogalmazott, hiszen a himalájai ország kormánya mindig is terroristasejteknek tartotta a kommunista lázadók csapatait. Azokat, akik immáron hat esztendeje harcolnak azért, hogy Mao Ce-tung tanainak szellemében a Himalája peremén megbúvó országban is „kivívják” végre a népköztársaságot.
Ők a vidéki szegények megmentőinek tartják magukat – és kétségtelen, hogy bizonyos térségekben rendkívül nagy a támogatottságuk. (Az igazsághoz tartozik, hogy ezeken a vidékek az emberek egy esztendő alatt hozzávetőlegesen száz dollárt keresnek és a várható élettartam is ötven év körül mozog.) A kormány szerint az emberek nem is annyira meggyőződésből támogatják a felkelőket, sokkal inkább a félelem, valamint a megfélemlítés motiválja őket. Na meg persze az érdek! Hiszen jó páran vannak, akik azt vallják, hogy azt a keveset, amit a magukénak tudhatnak, főként a maoistáknak köszönhetik. Akik – tegyük hozzá – gyakran bankrablásokból és kikényszerített „adományokból” fedezik jótékony akcióikat.
A kommunista gerillák az ország területének mintegy negyede felett gyakorolnak uralmat, és egyik nem is titkolt célkitűzésük, hogy minél több földhöz jussanak. Ahogy a térség egyik szakértője fogalmazott: Nepálban a jóléthez vezető hagyományos „útlevelet” a föld, a birtok jelenti. Egyebek között széles körű földreform, a külföldi segélycsapok elzárása, a királyi család teljes eljelentéktelenítése szerepel a maoisták kívánságlistáján. No meg persze, hogy a kormány azonnal szakítsa meg szoros kapcsolatait a szomszédos Indiával. Nem csoda hát, hogy egy esetleges maoista hatalomátvétel aggodalommal töltené el nem csak az újdelhi kormány tagjait, de valószínűleg a kínai legfelsőbb vezetés sem nézné azt jó szemmel. Már csak azért sem, mivel a 24 millió lakosú Nepál hosszú idő óta a két nagyhatalom között meghúzódó semleges zóna szerepét tölti be. Ha úgy tetszik, egyfajta pufferállam Kína és India között. És minden jel szerint egyik országnak sem lenne ínyére, ha hirtelen egy instabil és kiszámíthatatlan Nepál szomszédai lennének.
A nepáli kormány tehát bizton számíthat a nemzetközi közösség segítségére, legutóbb például az Egyesült Államok ajánlott fel egy tekintélyesebb summát. S mintha a lázadók lendülete is némiképp megtört volna. Az utóbbi hetekben a kommunista gerillák embereik százait veszítették el, megfigyelők szerint soraikban kétségbeesés és elbizonytalanodás uralkodik. Ám nem kizárt az sem, hogy a maoisták csak némi lélegzetvételnyi időt akartak nyerni, hogy újrarendezzék soraikat és folytassák a harcot.