Mától vagyonnyilatkozat

Mától kezdve harminc napig adhatják le vagyonnyilatkozataikat a régi és az új Országgyűlés képviselői – mondta el lapunk kérdésére Isépy Tamás, a parlament mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának elnöke. A politikus kifejtette: a képviselők jogállásáról szóló törvény szerint, aki nem adja le időben a dokumentumot, az nem kap tiszteletdíjat, illetve végkielégítést, és nem is szavazhat.

Törvény kötelezi arra a régi képviselőket is, hogy beszámoljanak vagyonukról – mondta el a Magyar Nemzetnek Isépy Tamás (Fidesz-MPP), a parlament mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának elnöke. Az új képviselőknél ez a nyitó, a régieknél a záró vagyonnyilatkozat. Azoknak, akik újra bekerültek a parlamentbe, csak egy nyilatkozatot kell tenniük, amely értelemszerűen mindkét dokumentum szerepét betölti – tette hozzá.
Nyilatkozattételre az alakuló ülés napjától – azaz mától – harminc nap áll rendelkezésre – mondta el Isépy Tamás. A képviselők jogállásáról szóló törvény szerint aki a határidőn belül ennek nem tesz eleget, az nem szavazhat, nem kap illetményt, illetve a távozó képviselők – amíg a hiányt nem pótolják – nem vehetik fel a hathavi átlagos tiszteletdíjnak megfelelő végkielégítést. A régi és új parlament minden megválasztott tagja futárpostával megkapta már a dokumentum leadásához szükséges űrlapokat és papírokat. Az Országgyűlés adminisztrációja felkészült azok fogadására. A nyilatkozatokat a harmincnapos határidő lejártával, a feldolgozás után hozzák majd nyilvánosságra, várhatóan június 19–20-én – tájékoztatott a mentelmi bizottság elnöke.
A vagyonnyilatkozatnak két része van. A képviselő vagyoni helyzetére vonatkozó adatok nyilvánosak, a hozzátartozókra vonatkozóak nem. Közeli hozzátartozónak a képviselővel együtt élő házastárs vagy élettárs, illetve gyermek számít. A nyilatkozatnak a kiállítás napján fennálló vagyoni helyzetet kell tartalmaznia. Mivel a parlament tagjainak rendszeres időközönként számot kell adniuk erről, így a két vagyonnyilatkozatból lehet következtetni a gyarapodásra. Isépy kifejtette: bárki, akinek ezek alapján gyanúja támad, vizsgálatot kezdeményezhet az Országgyűlés elnökénél, aki utasítja a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnökét: nézzen utána a panasznak.