MI A MAGYAR?

Hazai találmányok
Utmérő (hodometer)
Néhány évvel ezelőtt báró Prónay Albert úr őméltósága felszólitotta jelenlegi tó-almási tiszttartóját, hogy készittessen ahoz értő ember által olly utmérő eszközt, melly, ha kocsiba teszik, a meghaladt út hosszát pontosan felmérve megmutassa. Illy hodometerek vagy utmérők ugyanis külföldön már régibb idő óta ismeretesek, de még egy sem felelt meg tökéletesen czéljának. Az emlitett tiszttartó úr több szakértővel érintkezésbe tette magát, azonban ohajtott eredményre nem juthatott, míg végre eszébe jutott saját testvére, Francsek Károly, akkori mezei gazda Pest megyében, kinek technikai képességét s vállalkozó természetét hosszabb idő óta ismeré. Őt szolitá fel a feladat megfejtésére s ez a várakozásnak meg is felelt, a mennyiben két hónap alatt egy olly utmérő készületet állitott össze saját eszméje szerint, mellyet 1850 óta, mint halljuk, legjobb sikerrel is használnak. E készület még csak fából állott. Ezt nem láttuk s ugy hisszük, hogy alkatáról, különösen pedig annak a gazdaság körüli haszonvehetőségéről az emlitett tiszttartó úr adhatna legbővebb felvilágositást.
A feltaláló azonban nem állapodott meg az első kisérletnél, s csupán anyagi körülmények okozták, hogy tökéletesebb készülete előállitásával egész mostanáig késett. Ez ujabb készületet itt Pesten e napokban nekünk is volt alkalmunk látni. Az uj utmérő, a feltaláló eszméje s utasitása nyomán szilárd anyagból, egészen aczél- és rézből készittetett Lengyel István pesti műlakatos által. Az gész készület külformájára csak akkora, hogy egy jókora kabátzsebbe belefér, s áll egy réztokból, mellynek belsejét óraműhöz hasonló gépezet foglalja el, felső részén pedig egy óralaphoz hasonló s mutatókkal ellátott lemez van alkalmazva. Mind a hosszabb, mind a rövidebb mutató körutjában 100 pont van. Ha e készület a kocsira alkalmaztatik, a hosszabb mutató a kocsikerék minden egy fordulatára egyik ponttól a másikig halad, s a kerék száz fordulásánál körülfutja utját, mi alatt a kisebb mutató csak egy pontot, ti. 1/100-ad részt halad, miért is a nagy mutató 1-től 100-ig, a kis mutató pedig 100-tól 10 000-ig olvas, s igy a kis mutató 10 000 kerékfordulás alatt futja meg pályáját. Hogy pedig ez mennyi ölt tesz, könnyü kiszámitani, ha megmérjük, hány lábat tesz a kerék körmérője, s ennek nyomán könnyen meg lehet tudni azután a kocsi által haladt ölek számát is. Egyébiránt a kerekek különféle nagyságához képest külön kulcsot (clavis) is lehet kidolgozni.
Az utmérő készület ugy jönne alkalmazásba, hogy a kocsiderékhoz erősitve egy lefüggő drót által lenne a kerékaggyal összeköttetésben, melly azután magával a gépezettel közölné a billentéseket, ugyhogy a kocsiban ülő minden perczben tudhatja, hány ölet vagy mérföldet haladt, mióta elindult. S ez volna a találmány legközelebb feladata. Mennyi hasznot merithetne ebből az élet? Azt kellő alkalmazás után épen maga az élet és gyakorlat mutatná meg. Ugy tudjuk, hogy Francsek úr illy készületekre megrendeléseket szivesen elfogad, s azok használatával az illetőket megismertetni mindenkor kész. Részünkről elég legyen e nehány sor figyelemébresztésül.
(Forrás: Arcanum CD-ROM – Vasárnapi Újság, 1855. március 8.)