Már csaknem két hét telt el a nyolc halálos áldozatot követelő, példa nélküli móri rablógyilkosság óta, de a hírek még mindig csak találgatásokról szólnak. A rendőri magabiztosságot a zavarodottság váltotta fel, amikor kiderült, korántsem biztos, hogy a nagy erőkkel keresett Horváth Szilárd és Farkas Róbert a tettes. A zavar a kommunikációs csatornákat is elérte.
Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs igazgatója az Erste Bankra hivatkozva szombaton még arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a korábban felmért 7,3 millió forint kárértékkel szemben mindössze 700 ezer forint az elrabolt összeg. Ám vasárnap – a pénzintézet biztonsági szolgálatának írásos jelentésére hivatkozva – azt közölte: mégis több mint hétmillió forint volt a zsákmány. Az igazi kérdés persze az, kik voltak a tettesek, s hogy előbbre viszi-e a vizsgálatot a nyomravezetőnek kitűzött, tízmillióról huszonötmillió forintra felemelt jutalom.
Az első, biztosnak látszó nyom elhalványulása után felvetődött, hogy az elkövetők külföldiek is lehettek, illetve, hogy a vérengzéssel összefüggésbe hozott Farkas Róbert valahol Szlovákiában bujkál. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy egy szlovákiai rablási kísérlet alkalmával Farkas Róbertet agyonlőtték. Ám Jaroslav Spisiak, Szlovákia országos rendőrfőkapitányának helyettese azt nyilatkozta több szlovák lapnak is a hét végén: a szlovák rendőrségnek nincs bizonyítéka arra, hogy a móri bankfiókban elkövetett mészárlásnak szlovákiai szálai lennének. Spisiak hozzátette: a szlovákiai Nagymegyeren április 26-án megkísérelt ékszerrabláskor agyonlőtt két rabló ukrán, illetve fehérorosz állampolgár volt.
Azokra az új keletű találgatásokra, amelyek szerint az öldöklés helybéliek műve lehet, s éppen ezért gyilkoltak meg minden szemtanút, a nyomozás egyik vezetője, Kovács Lajos ezredes az MTI-nek kifejtette: minden lehetséges elméletet megvizsgálnak, de ez nem valószínű verzió. Érvei szerint a gyilkosok egyike biztonsági őrnek adta ki magát, és több embert elküldött a bankfiók elől, miközben az épületben folyt az öldöklés. Fontos szálnak tartja a rendőrség azt is, hogy miként és mivel menekültek el a tettesek, mert eddig egyetlen szemtanúja sincs annak, hogy a két, fekete hátizsákos férfi valahol járműbe szállt volna, utoljára a lakótelep épületei között látták őket.
Azokra a legutóbbi hírekre, amelyek szerint lehetséges, hogy a rablógyilkosság tettesei szerb milicisták vagy ukrán maffiózók voltak, Gorka Sebestyén hírszerzési és terrorelhárítási szakértő lapunknak kifejtette: ez a lehetőség országos és nemzetközi szinten szükségessé teszi a nemzetbiztonság feladatainak újbóli feltérképezését. – Ha bebizonyosodik, hogy a tettesek nem magyarok, akkor az események széles körű következményekkel járhatnak – folytatta a szakértő. – Hasonlóan ahhoz a leckéhez, amelyet Amerika kényszerült nemrégiben megtanulni szeptember 11-ét követően: az új természetű nemzetbiztonsági fenyegetést a lehető legvéresebb bizonyítékok támasztják alá. A nemzetbiztonság elleni kihívást többé nem egymással szemben álló hadseregek testesítik meg, hanem új, kiszámíthatatlan magánszereplők. A gond elmélyülhet az EU-tagság elnyerése után. Egyebek közt fontolóra kell tehát venni, fenntartható-e a belföldi rendészeti, nemzetbiztonsági és honvédelmi szervek között a nagyfokú elhatárolódás – jegyezte meg Gorka Sebestyén. Szerinte Magyarországnak komoly lehetősége nyílik most arra, hogy utat mutasson közép-európai szomszédainak, sőt NATO-szövetségeseinek is a teljes körű biztonsági és védelmi reformok terén. Ezek lehetővé teszik majd a magyar hatóságoknak, hogy idejében felkészüljenek az új nemzetközi fenyegetésekre – fűzte hozzá a szakértő.
Csekély a realitása annak, hogy terrorakció zajlott le Móron – állítja mindezzel szemben Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója, hozzátéve: az lehetséges, hogy külföldi is volt az elkövetők között. Lapunkat arról is tájékoztatta: a móri rablógyilkosság ügyében ezen a héten Budapestre érkeznek a környező országok rendőri vezetői, hogy konzultáljanak magyar kollégáikkal a szorosabb együttműködés feltételeiről.
Molnár Dániel
Elemzők nyilatkoztak a kormány készülő akciótervéről
